Örömet, életerőt sugárzó gyermeknap fogyatékkal élőknek
Kedvezett az időjárás csütörtök délután, így sok fogyatékkal élő gyermeknek és családtagjaiknak sikerült felhőtlen örömet és élménydús kikapcsolódást nyújtaniuk a székelyudvarhelyi asszonyközösségeknek a baptista imaház termeiben és udvarán.
Az Együtt a Jó Pásztorral hívó gondolatú gyermeknapra Udvarhelyről és a környékről sereglettek össze a fogyatékkal élő kisebbek, nagyobbak és szeretteik. A város egyházközségeinek nőszövetségei immár negyedik alkalommal lepték meg és ajándékozták meg élményekkel az érkezőket.
Székelyudvarhelyi különböző felekezetű női közösségei immár négy éve, hogy nem csak imádkoznak együtt, hanem felvállalják a fogyatékkal élő gyermekek napjának megszervezését és levezetését. Már mindenki tudja a feladatát, az egyeztető találkozón csupán a dátumot és jelképet kellett együtt eldönteniük. Az akadálymentes baptista imaház termeiben berendezték a kézműves műhelyeket, megvásárolták a kínálnivalót és jó szóval, szeretettel foglalkoztak a gyermekekkel.
Mezei Ödön baptista lelkipásztor a zsoltárossal adott hangot közös örömüknek: Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Orbán Árpád alpolgármester, aki a kezdetektől részt vesz ezen az eseményen, köszöntőjében a szeretetet és a biztonságérzést emelte ki.
Év közben a baptista imaházban a speciális Zenekuckó-foglalkozásokon csoportosan és egyénileg foglalkozik Lisztes Piroska zenetanár a fogyatékkal élőkkel. Ezen a napon zongoraszólóval és a furulyacsoport dalaival kedveskedtek az ünneplőknek.
Simó Sándor unitárius lelkész-esperes ezúttal úgy szólt, mint édesapa és férj, felidézve a halmozottan sérült gyermekükkel megélt életeseményeik azon tapasztalatait, amelyek lelki kapaszkodót nyújthatnak sorstársaiknak. Tanúságot tett arról is, hogy Isten mindig küldött embereket, hogy ne érezzék „elveszettnek” magukat, és tudják felvállalni mindazt, amit a sérült gyermek jelent a szülőknek, családnak. Aztán együtt imádkoztak a sérültséggel élő gyermekekért, szülőkért és szeretetvendégségre hívták a nőszövetségek tagjai a résztvevőket.
A mozgásukban, illetve értelmükben korlátozott gyermekek, valamint segítőik, családtagjaik és nőszövetségi mentorok együtt színeztek, ragasztottak, szappanbuborékot fújtak. Volt arcfestés, és kéznyomaikat idén is egy kiállítható vásznon örökítették meg. A bátortalanabbakat is segítették, közös játékra, pónisimogatásra invitálták. A hagyományosan a miklósfalvi Máté-tanyáról érkezett pónikat a gyepes udvarrészen minden gyermek meglovagolhatta egy vagy több kör erejéig.
{A}