Hétfőtől országos szinten megszűnik a síkvizekre vonatkozó hatvannapos horgászati tilalom, így sokan ismét hódolhatnak ebbéli hobbijuknak. A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület halőrei az elmúlt évekhez viszonyítva több problémával szembesültek az elmúlt időszakban, hiszen voltak, akik nem tartották be a korlátozást.
A halak ívási időszaka miatt tiltják le állami szinten hatvan napra a horgászatot a síkvizeken, ez a korlátozás jár le hétfőn – fejtette ki lapunknak Gothárd Ferenc Alpár, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület halőre.
A megszokottnál több szabálysértést tapasztaltak a halőrök az ügykezelésük alá tartozó vizeken az elmúlt hatvan napban, ami számokban azt jelenti, hogy
közel húsz bírságot kellett kiszabniuk illegális horgászatért. 600–1000 lejig terjedő büntetésről van szó,
amihez még a horgászengedély bizonyos ideig történő visszavonása is társul. A tetten ért személyek között ráadásul olyanok is voltak, akik méreten aluli halakat fogtak ki, és engedélyekkel sem rendelkeztek, ami további pénzbüntetést von maga után.
A szakember hangsúlyozta, többségében nem a helyi horgászokkal voltak gondok, hanem azokkal, akik máshonnan érkeztek. Ennek oka az elehet, hogy több olyan régió is van az országban, ahol nem ennyire szigorúak az ellenőrzések, mint nálunk, és nem igyekeznek ennyire betartatni a szabályozást, emiatt pedig az emberekben sem tudatosul az tiltás – véli Gothárd. Arra is kitért, hogy ők maguk állandó jelleggel ellenőrzik a folyó- és patakpartokat, hetente két alkalommal pedig a csendőrök is társulnak hozzájuk.
Amikor nem tilos a horgászat, akkor a méreten aluli halak kifogása jelenti a legnagyobb gondot
– mesélte Gothárd Ferenc Alpár. Ez nagy probléma a halak szaporodása szempontjából, hiszen a kifogható méreteket úgy határozták meg minden faj esetében, hogy az egyed legalább egyszer ívjon, mielőtt horogra akad, tehát legyenek utódai.
Mindemellett az is gond, ha tiltott módszerekkel igyekszik valaki halat fogni. Az eladásra történő horgászat is létező jelenség, ami szintén ritkítja az állományt. A szakember szerint a fiatalabb generáció már kezdi szórakozásként kezelni a horgászatot, így kifogásuk után visszaengedik a halakat, de sokan vannak, akik nem így cselekednek.
„Fel kell fogni, hogy megnőtt a horgásztársadalom, és a vizeink már nem tudják fedezni a szükségleteiket. Meg kell érteniük az embereknek, hogy
szögezte le a halőr. Jelenleg egy 80 lejes éves engedély kiváltásával napi öt kiló halat foghat ki és vihet haza egy horgász a társaság ügykezelésébe tartozó síkvizekből, vagy csak egy példányt, amely nagyobb mint öt kiló. Ezen felül el kell engedni a halakat. Az így beérkező pénzt az egyesület üzemeltetésére fordítják, de koránt sem elég például a telepítésekre. Telepíteni pedig csak pisztrángokat lehet, hiszen nem igazán foglalkozik senki más fajok szaporításával.
{A}
Gothárd Ferenc Alpár úgy látja, hogy az országos viszonylathoz képest nincs rossz helyzetben a Nagy-Küküllő hozzájuk tartozó szakasza, több faj is inkább szaporodik, mintsem fogyna. Persze
messze nincs annyi hal a folyóban, mint ezelőtt harminc évvel.
Az ivói patakban összesen két évre tiltották le a horgászatot ez év kezdetétől számítva. A halőr hangsúlyozta, erre azért volt szükség, hogy a patak mintegy utánpótlást termelhessen a Nagy-Küküllőnek a halállomány tekintetében. A korlátozásról akkor döntöttek, amikor a deságkapui híd építésekor nagyobb szennyeződés történt a folyóban, ezáltal pedig sok hal elpusztult.
Parajdon a Kis-Küküllő kis ágában tiltották meg a horgászatot 2021-ig. Erre a túlhorgászás miatt volt szükség.