A Néppárt elnöke szerint Erdélyben is tetten érhető, hogy a magyarok nem etnikai alapon szavaznak

Simon Virág 2019. június 06., 18:47

A magyar–magyar együttműködés fontosságáról, a közigazgatási törvényben elrejtett visszásságokról beszélt első marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke.

Csomortányi István Fotó: Haáz Vince

A márciusban megválasztott elnök szerint tiszteletből gratulálnak az európai parlamenti választásokon mandátumot szerző pártoknak, köztük az RMDSZ-nek is, de a magyar közösségnek komoly örömre nincs oka, hiszen a magyar képviselők bejuttatása határeset volt. Csomortányi István szerint a Néppárt hasznos passzivitással szemlélte a kampányt, nem biztatta követőit, hogy szavazzanak, de azt sem hangoztatta, hogy maradjanak távol. Az elnök szerint, ha valós magyar–magyar összefogás lett volna, akkor aktívan is részt vettek volna a kampányban. Csomortányi szerint

Szilágyi Zsolt kiérdemelten kerülhetett volna a lista harmadik helyére, vagy legalább Sógor Csabát nem kellett volna száműzni az ötödik, utolsó helyre.

Ami a jövőt illeti, a Néppárt országos elnöke szerint nagyon fontos a magyar–magyar együttműködés megvalósítása és egy közös lista összeállítása, hiszen a következő, helyhatósági választásokon előreláthatóan még nagyobb lesz a román pártok mozgósítása és a részvétel is.

Csomortányi István kiemelte, a magyar közösség érdekeit magyar emberek tudják képviseli, és ezért fontos, hogy a magyar közösség összefogjon. Véleménye szerint már

Erdélyben is tetten érhető, különösen szórványvidéken és a nagyvárosokban, hogy a magyarok nem etnikai alapon szavaznak

– ez veszélyes, ahogy ezt Felvidék példája is bizonyítja.

Fotó: Haáz Vince

A marosvásárhelyi sajtótájékoztatón Csomortányi István beszélt arról is, hogy milyen rejtett csapdák vannak a közigazgatási törvénykönyvben, amit a Szociáldemokrata Párt (PSD) sürgősségi kormányrendelettel akar elfogadni. A Néppárt elnöke szerint a választott képviselők nem lesznek kötelesek összeférhetetlenségi nyilatkozatot írni, ami azt jelenti, hogy akkor is polgármesterek, tanácsosok lehetnek, ha előzőleg megállapították róluk, hogy ezt a köztisztséget nem tölthetik be.

Az új közigazgatási törvénykönyv lehetővé teszi majd, hogy a város vagyonáról való döntéseket az önkormányzatok ne kétharmados, hanem egyszerű többséggel hozzák meg. Kivételt képez az ingatlanok adásvétele. Ez azt jelenti, hogy a városvezetők vagy a többségben lévő tanácsosok kedvezményesen bérbe adhatnak cégeknek, embereknek épületeket, területeket, ha megvan az egyszerű többségük.

{A}

Csomortányi István szerint a magyar közösségekre nézve káros a tervezet azon előírása, hogy a megyeitanács-elnököket ezután egyfordulós szavazáson fogják megválasztani, és nem a megyei tanácsosok közül szavazzák meg.

A Néppárt országos kifejtette, az új közigazgatási törvénykönyv semmi pozitív újdonságot nem tartalmaz. Véleménye szerint a túlzott központosítás helyett lehetőséget kellene biztosítani a régióknak, hogy saját gazdasági tevékenységük alapján fejlődjenek, a Németországban alkalmazott és sikeres modell szerint.