A kisebbségi kérdések példaértékű kezelésével dicsekedett Johannis a pápának

Összefogásra buzdított, a politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi erők együttműködésének erősítését sürgette Ferenc pápa pénteken a bukaresti elnöki hivatalban román állami vezetők és a civil társadalom képviselői előtt.

A nehézségek ellenére az utóbbi harminc esztendőben Románia nagyot lépett előre a demokratikus fejlődés útján – mondta el pénteken a Cotroceni-palotában Ferenc pápa.

A katolikus egyházfő örömét fejezte ki, hogy a néhai II. János Pál pápa történelmi látogatása után húsz évvel, a román uniós elnökség idején tehet látogatást Romániában, 30 évvel az után, hogy

az ország felszabadult az elnyomás és elszigeteltség alól, ami lehetővé tette, hogy a polgárok ismét szabadon vallhassák meg hitüket.

Ferenc pápa az emigrációt nevezte Románia legsúlyosabb társadalmi problémájának, amely falvak elnéptelenedéséhez vezetett. Megértéssel szólt ugyanakkor azokról a román vendégmunkásokról, akik hátrahagyva családjukat, külföldön vállalnak munkát.

{K1}

„Örülök, hogy 20 évvel II. János Pál látogatása után ebben a gyönyörű országban lehetek, amikor Románia, az Európai Unióhoz való csatlakozása óta először, betölti az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét.

Ez idő alatt Románia a politikai és társadalmi erők sokaságával, valamint a közöttük folytatott párbeszéd révén demokratikus projektbe kezdett, amelynek célja a vallási szabadság elismerése és az ország tágabb nemzetközi kontextusba való teljes integrációja. El kell ismernünk, hogy a sok nehézség és hiányosság ellenére, Románia nagyot lépett előre ezen az úton – mondta el Ferenc pápa a Cotroceni- palotában, ahol az állami hatóságok, a civil társadalom és a diplomáciai testületek képviselőivel találkozott az Agerpres beszámolója szerint.

{A}

A békés együttélés, a többség és kisebbség közti párbeszéd példáira van szüksége jelenleg Európának – jelentette ki Klaus Johannis román államfő a Ferenc pápához intézett beszédében. „Komplex jelenségekkel teli világunkban Európának talán minden eddiginél nagyobb szüksége van olyan példákra, amelyek a békés együttélést, a többség és kisebbség közötti párbeszédet, a kultúrák közötti dialógust mutatják fel, mert ezek azok a támpontok, amelyek szükségesek a tolerancia és kölcsönös tisztelet megszilárdításához.

– fogalmazott az elnök a Cotroceni-palotában tartott beszédében.

Johannis felidézte, hogy a kommunista rezsim idején a hatalom korlátozta a szabadságot és erőszakkal próbálta eltéríteni a lakosságot a kereszténység értékeitől, ma már azonban mindenki félelem nélkül gyakorolhatja vallását, akár román nyelven, akár a nemzeti kisebbségek nyelvén.

Azt is megemlítette, hogy jövőre ünnepli a két ország – a Vatikán és Románia – kétoldalú diplomáciai kapcsolatának 100. évfordulóját. „Románia és a Szentszék között nagyon jók, állandó kommunikáción alapulnak a politikai és diplomáciai kapcsolatok” – szögezte le Johannis.

Az államfő kifejtette, hogy az ortodox többségű Románia számára

rendkívül fontos a vallásszabadság biztosítása, a felekezetek közötti párbeszéd és a kölcsönös tisztelet, és ezt a hozzáállást tapasztalják meg a külföldön élő román állampolgárok is, akik a katolikus egyház vendégszeretetét élvezik.

„Szentséged üzenetei empátiára szólítanak, és arra, hogy cselekvően viszonyuljunk a szegénység, az erőszak, a migráció, az emberek közti lelki összhang megbomlása, a környezetrombolás és a konzumerizmus kérdéseihez. A romániai társadalomban nyitott fülekre talál Szentséged szolidaritásra és felelősségre hívó üzenete” – jelentette ki Klaus Johannis.