A pápalátogatásoknak rövid és hosszú távon is jelentős hatásuk lehet azokra a közösségekre, ahova az egyházfő ellátogat. Számunkra azért nagy megtiszteltetés, isteni áldás, hogy Ferenc pápa Székelyföldre jön, mert ezzel azt is jelzi, hogy a magyar ajkú, kisebbségben élő római katolikusok sorsa iránt is érdeklődik.
„Ferenc pápa, Péter apostol utóda látogat el hozzánk, nagy megtiszteltetés ez, és ha ennyire megtisztel minket, akkor nekünk is kötelességünk, hogy részt vegyünk a szentmiséjén, de nemcsak a pápáért, hanem Krisztusért, akit képvisel.
– buzdított a csíksomlyói pápai szentmisén való részvételre Darvas-Kozma József csíkszeredai pápai káplán, címzetes esperes. Hozzátette, Ferenc pápa bátorít, hogy engesztelődjünk ki egymással, engesztelődjünk ki Istennel, és önmagunkkal is.
– fogalmazott. Ferenc pápát közvetlennek jellemezte, aki arra tanít, hogy értékeljük közösségünket, családunkat, egyházközségünket. „Isten különös nagy áldásának tartom, hogy ezt megélhetjük, hogy részt vehetünk Ferenc pápa csíksomlyói homíliáján” – fűzte hozzá a címzetes esperes. Tőle tudjuk, hogy
a csíkszeredai Szent Kereszt Plébániától több mint négyezren regisztráltak a pápai szentmisére, a keresztaljával pedig szombat reggel fél hétkor indulnak a Salvator-dombra (a csíksomlyói nyereg történelmi neve).
„Az egykori, 14. századi történelmi, fogadalmi hely ezzel a pápalátogatással újabb patinát kap, mert amellett, hogy fogadalmi hely, illetve 1484-től a pünkösdi búcsús engedmények helye, valamint az 1567-es hitvédelmi csata emlékhelye, ezentúl a pápalátogatás patinás helyszíne is lesz egyben” – jegyezte meg Darvas-Kozma József.
{A}
A csíkszeredai címzetes esperes arról is beszélt, hogy a Szentatya Székelyföldre érkezése számunkra nagy megtiszteltetés, mert ezzel azt jelzi, hogy sorsunk iránt is érdeklődik.
– fogalmazott az esperes. Mintegy érzékeltetésül egy nagy történelmi változást említett példaként a korábbi pápalátogatások hatásairól. Mint mesélte, 1991. augusztus 20-án II. János Pál Budapesten, a Hősök terén celebrált szentmisét, azonban előző napon letartóztatták Mihail Szergejevics Gorbacsovot, a Szovjetunió kommunista pártjának vezérét, ezért a pápa szót emelt érte, és a Szűzanyának ajánlotta a Szovjetuniót. Két nappal később a pártvezért kiszabadították, két hét múlva pedig maga Gorbacsov oszlatta fel a pártot, és a Szovjetunió független államok közösségére bomlott.
„Ferenc pápa azért jön, hogy közösségünket megerősítse, és hogy megerősítsen bennünket az isteni és a felebaráti szeretetben. Imádkozunk, hogy találkozásunkat a Szentlélek úgy irányítsa, hogy
a pápa megerősítsen őseink szent hitében és erkölcseiben.
A hit megélése ugyanis az erkölcsökben nyilvánul meg, ami azt jelenti, hogy bátornak, szabadnak, függetlennek kell lennünk, akik megfontoltan cselekednek. Ugyanakkor a hit a reményben is megnyilvánul, a mi reményünk pedig Krisztus, akihez kötjük életünket, és aki soha el nem hagy bennünket” – mondta. Hozzátette, remény van bennünk arra, hogy jobbra fordul a sorsunk.
Az esperes rövid történelmi kitérőt is tett, felidézve a pápák és a magyar nép viszonyát a történelem során. „II. Szilveszter pápa volt az, aki Szent Istvánnak koronát küldött, ezáltal a magyar államot független, önálló államként ismerte el. Továbbá Szent László királyunk VII. Gergely pápával volt jó kapcsolatban, akivel az egyház reformjait igyekeztek megvalósítani. Elmondhatjuk, hogy az idők folyamán a pápák sokat tettek Magyarországért. Az első pápa, aki magyar földre látogatott, IX. Szent Leó volt, aki Pozsony várának ostromlását állította meg, ugyanis rábírta III. Henrik német-római császárt, hogy tárgyalás útján egyezzen ki I. András magyar királlyal. III. Kallixtusz pápa még az evőeszközeit is pénzzé tette, azt pedig elküldte, hogy segítse Hunyadi Jánost a nándorfehérvári csatában 1456-ban. XI. Ince pápa pedig Magyarország felszabadítását sürgette bécsi felszabadítása után. VII. Pius pápát pedig Franciaországból, Napóleon császár fogságából ráckevei Horváth Nepomuk János huszártiszt csapata kísérte vissza Rómába 1814-ben. A pápa hálából megajándékozta őt a legnagyobb kitüntetéssel, a Krisztus gyémántköves kereszttel, amelyet a ráckevei plébánia misézőkelyhére forrasztottak, jelenleg a székesfehérvári Keresztény Múzeumban őrzik. A pápai himnuszként ismert, Hol Szent Péter sírba téve... kezdetű egyházi dallal a Habsburg elnyomással szemben Róma szeretetét hangsúlyoztuk, s most is kifejezzük” – sorolta a római katolikus egyházfők és a magyar nép közötti kapcsolódásokat az esperes.