Kockázatot jelent az időszakos patakmedrek szabályozatlansága

Az áradások szempontjából leginkább az időszakos patakmedrek kiöntése jelenthet veszélyt, ugyanis ezeknek a vízmosásoknak a megerősítésére rendszerint nem jut pénz.

Május csapadékban bőséges időjárása, illetve az elkövetkező napokra vonatkozó előrejelzések miatt fontossá váltak az áradáskárok megelőzését célzó óvintézkedések. Mint azt érdeklődésünkre Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője elmondta,

Hargita megyében nincsenek különösebb gondok a kötelező árvízvédelmi teendők elvégzését, például a vízelvezető árkok, patak- és folyómedrek kitakarítását illetően.

A településeken ezeket a munkálatokat az adott polgármesteri hivatalnak, valamint a lakosságnak kell elvégeznie, illetve elvégeztetnie. Tavasszal minden községben megtörténnek ezek a kisebb-nagyobb takarítások, ahol szükséges, munkagépekkel távolítják el az árkokban, csatornákban, medrekben felgyűlt hordalékot, amely akadályozza a víz elfolyását – magyarázta a szóvivő. Hozzáfűzte, a tűzoltóság ellenőrzi azt, hogy az érintettek megtették-e a kötelező óvintézkedéseket, de áradásveszély idején a vízügyi hatóság is felügyelet alatt tartja azokat a helyszíneket, ahol problémák adódhatnak.

{A}

Az előírások szerint már a sárga jelzésű árvízvédelmi figyelmeztetések idején is készültséget rendelnek el az adott település vészhelyzeteket felügyelő bizottságában, és narancssárga figyelmeztetés esetén már 24 órás készenléti ügyeletet kell biztosítani a település polgármesteri hivatalában – sorolta a kötelezettségeket Adrian Pănescu, hozzátéve, hogy ilyenkor rendszerint az önkéntes tűzoltóságoknál is készültséget rendelnek el.

Áradások azonban mindezek ellenére is bekövetkezhetnek, ennek veszélye főként a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső, felhőszakadás idején áll fenn, a kitartó esőzések idején kevésbé – tudtuk meg a szóvivőtől.

Áradás szempontjából Hargita megyében leginkább a nyár nagy részében szárazon álló időszakos patakmedrek jelentenek veszélyt.

Ennek az az oka, hogy ezekben – bár szükséges volna – nem végeztek árvízvédelmi munkálatokat, ugyanis jó részük a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozik, amelyeknek korlátozottak az anyagi lehetőségeik. Másrészt – mint azt Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója elmondta – az önkormányzatok nem is igazán érzik fontosnak a védelmi munkálatok élvégzését, például egy támfal megépítését, mondván, hogy akkora víz még sosem volt az időszakos patakmederben. Pedig bajnak az is elég, ha ez százévente csak egyszer történik meg – hangsúlyozta Miklós Géza, megjegyezve, hogy

tíz perc is elegendő arra, hogy egy kiadós felhőszakadás miatt kiöntsön egy ilyen időszakos vízmosás.

Ezt úgy lehetne megakadályozni, ha a településen kívül kisebb gátakat építenének, amelyek ilyen esetben fel tudnának fogni elegendő mennyiségű vizet ahhoz, hogy a maradékot az időszakos meder biztonságosan el tudja vezetni – magyarázta a szakember.

Az állandó patak- és folyómedreket illetően azonban általánosan elmondható, hogy a vízügyi hatóság által elvégzett árvízvédelmi munkálatoknak köszönhetően jelentősen megnőtt a biztonság a 20–25 évvel ezelőtti állapotokhoz képest – összegzett az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója. Hozzáfűzte, a csapadékos időjárás miatt a víztározók esetében is megtette a szükséges óvintézkedéseket az igazgatóság, jelenleg folyamatosan engedik ki a vizet ezekből, hogy szükség esetén a rövid időn belül lezúduló, nagy mennyiségű csapadék befogadására is készen álljanak.