Megterítettek a múzeumban – belekóstolni ér!
Az Udvarhely Napok egyik fontos mozzanataként, az anyaországi és székelyföldi kulturális intézmények közti együttműködés újabb példájaként a székelyudvarhelyi nagyközönség is megtekintheti a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum rendezte Írói fogások című tárlatot.
Pontosan három éve annak, hogy a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum beköltözött új otthonába, a felújított Haberstumpf-villába. Érdekes egybeesés, hogy szintén három éve, 2016 júniusában nyitották meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Írói fogások – Terítéken az irodalom című kiállítást. A tárlat most Székelyudvarhelyen vendégeskedik.
„Az utóbbi időszakban a legtöbb kiállítást a magyarországi kulturális intézményekkel közösen valósítjuk meg” – utalt a tárlat megnyitóján az anyaországi szakmai kapcsolatokra Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója.
A gasztronómia és az irodalom összefonódását bemutató mostani tárlat létrejöttében a Petőfi Irodalmi Múzeum nemcsak szakmai, hanem jelentős anyagi támogatást is nyújtott – hangsúlyozta Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester.
„Az a tény, hogy a húsleves és a töltött káposzta főszereplője lehet egy történetnek, jelzi azt a szoros viszonyt, ami a magyar művészetet és a magyar gasztronómiát évszázadok óta elválaszthatatlanul összekötötte, és ma is összeköti. Bizonyára erre utal az, hogy van Jókai-bablevesünk, Mikszáth-féle palóclevesünk, Krúdy-fröccsünk, amiben azért kevés a szóda, hogy éppen csak megnevettesse a bort. És hogy honnan ered ez a bensőséges viszony a finomságok és a művészetek között? Talán legfőképpen onnan, hogy mindegyik művészet a maga módján” – fejtette ki Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja.
{A}
A Kárpát-medence számos területén már megcsodált Írói fogások című kiállítás több szempontból is kiemelkedő – tette hozzá a főkonzul. Egyrészt mert gyönyörködtet és elgondolkodtat, bemutatja a magyar kultúra sokrétűségét, gazdagságát, másrészt mert ráirányítja figyelmünket arra, hogy a kultúrát élő és teremtő ember számára nincs olyan, hogy közönséges alapanyag, csupán felemelésre, megnemesítésre váró feladat van.
Az irodalomban előforduló ételek és étkezések leírásai nemcsak az adott kor társadalmi, kulturális jellegzetességének megismerésére szolgálnak, hanem – mint azt Szilágyi Judit, a tárlat kurátora kifejtette – poétikai szerepük is lehet, hiszen nem mindegy, hogy ki mit hogyan és kivel eszik vagy esetleg iszik. A tárlat tehát
az evés és az irodalom összefonódását mutatja be,
olyan központi témák köré rendeződve, mint a nemzeti identitás, a szakralitás, az erotika, az éhezés, az evés élvezete, a táplálkozási zavarok és furcsaságok, illetve végezetül a halál. Belekóstolni, ízlelgetni augusztus 9-éig lehet a Haberstumpf-villában.
