Furán hangzik, de inkább jó, hogy nőtt a bejelentett kórházi fertőzések száma
Valós képet akarnak kapni a kórházban elkapott fertőzések számáról a járványtani szakemberek és az egészségügyi minisztérium képviselői, meg akarják előzni az effajta betegségeket. Az orvosok, asszisztensek viszont sok esetben nem merik az eseteket jelenteni, mert korábban ellenőrzések és bírságok követték a bejelentéseket.
A járványtani szakemberek és az egészségügyi minisztérium képviselői is jól tudják, hogy a kórházban elkapott fertőzések valós száma jóval nagyobb, mint amennyire fény derül, de az orvosok, asszisztensek nem merik jelenteni ezeket. Romániában 356 állami kórház működik, az év első négy hónapjában mindössze 69-ből jelentettek kórházi fertőzéseket az egészségügyi minőségmenedzsmenttel foglalkozó országos hatóságnak (ANMCS). Tavaly 110 egészségügyi intézményből összesen 2274 esetet jelentettek.
Hosszú évekig minden bejelentett fertőzés után szigorú ellenőrzéseket tartottak az esetet jelentő kórházban a közegészségügyi igazgatóság (DSP) szakemberei, akik bírságot is kiróhattak. Jelenleg a bejelentések nyomán nincs ellenőrzés és büntetés sem, hiszen a szakminisztérium illetékesei
felismerték, ha a kórházak nem rettegnek a bírságtól, akkor nem hallgatják el a fertőzéseket.
Így hatékonyabban meg lehet előzni a kórházon belül elkapott betegségeket, hiszem pontosan fel tudják térképezni az illetékesek, hogy hol milyen fertőzések ütik fel a fejüket, ezeket mi okozza, illetve hogy miként lehet megakadályozni újbóli előfordulásukat.
Maros megyéből idén összesen 260 kórházi fertőzést jelentettek, hét egészségügyi intézményből. A legtöbbet a marosvásárhelyi sürgősségi kórházból, 191-et. A kórház menedzsere, Claudiu Puiac szerint az adatok nagyjából megfelelnek a tavalyi év hasonló időszakában jegyzetteknek, de messze alulmaradnak az európai átlagtól. Véleménye szerint
a jelentések nem türközik teljes mértékben a valóságot, hiszen az egészségügyben dolgozók még mindig félnek jelenteni ezeket az eseteket.
Puiac arról is beszélt, hogy míg az európai adatok 7–10 százalékos kórházi fertőzésekről szólnak, sőt az intenzív osztályon ezek aránya elérheti a 28–30 százalékot, addig nálunk az átlagos kórházi osztályokon még a 2 százalékot sem éri el a lejelentett kórházi fertőzések száma, és az intenzív osztály esetében 10 százalékról beszélhetünk. Tavaly Maros megyéből 613 esetet jelentettek a szakhatóságnak, míg 2017-ben ez a szám nem haladta meg a 400-at.
Mint Lázár Cecília járványtanász főorvostól, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság munkatársától megtudtuk, idén január és április között a megyéből 135 esetet jelentettek, tavaly hasonló időszakban csupán 59-et, egész évben 208-at. A szakember kiemelte, az ez évi nagyobb szám inkább annak tükre, hogy egyre jobban odafigyelnek rájuk, többet beazonosítottak és jelentettek. Nem feltétlenül aggasztó tényezőt jelent, hanem egyre jobban működik ezek felügyelete az előbbi évekhez képest, amikor aggasztóan alul jelentettek, sokszor nullát.
Sergiu Sîngeorzan, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház nozokomiális (vagyis a kórházon belül terjedő) fertőzések megelőzésére és visszaszorítására létrehozott osztályának vezetője elmondta, mivel hosszú évekig ellenőrzéseket és esetleges büntetéseket vont maga után a belső kórházi fertőzések jelentése, az orvosok ódzkodnak szólni róluk.
A csíkszeredai kórházban a járványtani szakember által vezetett osztály munkatársai a legtöbb adatot a fertőzésekről a kórlapok tanulmányozásával szerzik meg. Mint mondta, az egészségügyi személyzet őket „kicsi közegészségügyi igazgatóságnak” nevezi, és nem keresi a társaságukat. Ennek ellenére ők tájékoztató beszélgetéseket kezdeményeznek, felhívják az orvosok és asszisztensnek figyelmét az ellátás, a tisztaság, a hulladékkezelés fontosságára, és arra biztatják őket, hogy figyeljenek oda a kezelésekre, eljárásokra, hiszen sok esetben megelőzhetők a fertőzések.
{A}
A csíkszeredai sürgősségi kórházból a tavalyi év első négy hónapjában 52 kórházi fertőzést jelentettek, idén ugyanabban az időszakban 124-et, míg tavaly egész évben 182 esetet. Sergiu Sîngeorzan szerint nagyon jó, hogy egyre több a bejelentett fertőzések száma, hiszen így valós képet lehet kapni a fertőzésekről, azok gyakoriságáról, és
az eseteket azonosítva a fertőzési kockázatot csökkenteni lehet.
„Mentalitásváltásra van szükség részben az egészségügyi személyzet részéről, a közvélemény részéről, hiszen amíg nagy hisztéria követi a kórházi fertőzésekről megjelent adatokat, addig sok esetre nem fog fény derülni, és így a megelőzés is kevésbé lesz hatékony” – mondta a szakember.
Nozokomiális fertőzéseknek nevezzük azokat a fertőzéseket, amelyek kórházi tartózkodás alatt, illetve a kórházból való távozás után jelennek meg. A nozokomiális fertőzések és a „normál” fertőzések között különbség van elsősorban a kórokozókban, a terjedési mechanizmusokban és természetesen abban is, hogy a kórházba kerülők (elsősorban az egészségügyi állapotuk miatt) jobban ki vannak téve a fertőzéseknek. A nozokomiális fertőzések hatalmas lelki, fizikai és anyagi terhet rónak a betegekre, a hozzátartozókra és az egészségügyi dolgozókra egyaránt: a fertőzések meghosszabbítják a kórházi tartózkodás idejét, a betegnek több gyógyszerre lehet szüksége, ráadásul a kórházból kikerült beteg az egészséges közösséget is megfertőzheti.