Sokan temették az RMDSZ-t, az erdélyi magyarság közös összefogását és azt az erőt, amelyet az erdélyi magyarság képviselni tud a romániai politikai színtéren. Erre rácáfolt több mint 470 ezer választópolgár – hangzott el az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének hétfői sajtótájékoztatóján.
Az európai parlamenti választások eredménye kapcsán tartott sajtótájékoztatót hétfőn Csíkszeredában Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke, Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő.
{K1}
Mindhárman köszönetüket fejezték ki a választóknak a magas részvétel kapcsán, hiszen
Hargita megyében a jogosultak közel fele, pontosabban 47,37 százaléka adta le voksát a vasárnapi választáson.
Kiemelték továbbá az RMDSZ megkerülhetetlen politikai erejét, és örömüket fejezték ki a Fidesz-KDNP által elért kiemelkedő eredmény iránt is, miután a szavazatok 52,14 százalékát szerezték meg.
{A}
Borboly Csaba elsősorban a helyi lakosságnak mondott köszönetet, hiszen elmondása szerint a csíkiak körében a szavazáson való részvétel meghaladta az 50 százalékot. Ez szerinte az egyik legkiemelkedőbb eredménynek számít a Kárpát-medencében, olyan kiugró településekkel, mint Csíkdánfalva, ahol közel 63 százalékos volt a részvétel, illetve Csíkrákos, Csíkszentimre és Csíkkarcfalva, ahol a választópolgárok szinte 61 százaléka járult a szavazóurnákhoz. Azt is elmondta, hogy
a Hargita megyében leadott 127 177 szavazat közül 46 612 Csíkból érkezett.
Borboly szerint a jó eredmény azt is jelenti, hogy megnőtt az RMDSZ szerepe és felelőssége a Kárpát-medencei magyar képviselet terén, hiszen „olyan megkerülhetetlen erővé vált a szervezet, ami súlyosan ott van Bukarestben, és közel félmillió szavazattal súlyosan ott van Brüsszelben is.”
Ezzel Tánczos Barna is egyetértett, aki szintén úgy fogalmazott: az RMDSZ a romániai politikai színtéren továbbra is megkerülhetetlen politikai erő. „Sokan temették az RMDSZ-t, az erdélyi magyarság közös összefogását, és azt az erőt, amelyet az erdélyi magyarság képviselni tud a romániai politikai színtéren. Erre rácáfolt több mint 470 ezer választópolgár, és számszerűsítve is egy olyan eredményt tudtunk elérni, amely precedens nélküli az európai parlamenti választásokon. A mi munkánk a legnehezebb, hiszen mi nem politikai párt vagyunk, mi nem tudjuk megengedni magunknak azt a luxust, hogy egyik vagy másik politikai nézettel bíró magyar embert kizárjunk, ezért segítségünkre volt a Magyar Polgári Párttal kötött megállapodás” – emelte ki a szenátor, utalva arra a Mezei János MPP-elnök és Vincze Lóránt FUEN-elnök által aláírt megállapodásra, amellyel a romániai magyar érdekképviselet erősítését vállalták a felek. Tánczos hozzátette: ettől eltekintve azt is tudni kell, hogy „a munka dandárját az RMDSZ vitte, az a szervezet, amely képes egy ilyen kampányt megszervezni, képes egy hatékony mozgósítási rendszert működtetni, és olyan célokat kitűzni, amelyekkel azonosulni tudnak az erdélyi magyar emberek.”
Korodi Attila arról beszélt a hétfői találkozón, hogy az ősszel eldől, hogy a következő hét évben milyen költségvetésből gazdálkodik majd az Európai Unió, és hogy ezt a költségvetést milyen arányban fordítja vidék-, infrastruktúra- és gazdaságfejlesztésre vagy más szociális ágazatok fejlesztésére.
– hangsúlyozta a képviselő.
Egy, a magyarországi eredményeket firtató újságírói kérdésre Tánczos Barna úgy fogalmazott: megnyugtatók és jók, illetve azt bizonyítják, hogy a Fidesz-KDNP továbbra is élvezi a választók bizalmát.
{K2}
„Az az eredmény, amit a jelenlegi kormánykoalíció el tudott érni, garancia egy erős Kárpát-medencei magyar képviseletre Brüsszelben.
Ugyanazt a nyelvet beszéljük, értjük egymást, ugyanazok a céljaink, ugyanúgy látunk nagyon sok mindent Európában, és úgy érezzük, hogy reformra van szükség az Európai Unióban.
Az egyik legfontosabb téma, amellyel többek között ez a Kárpát-medencei magyar összefogás foglalkozni fog, az a Minority SafePack, ebből a szempontból mindig élveztük a bizalmát, és segítségére számíthattunk a jelenlegi kormánykoalíciónak” – zárta Tánczos arra a 2013-as polgári kezdeményezésre utalva, amelynek célja, hogy jogalkotásra bírja az Európai Uniót az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmének érdekében, és amelyet több mint 1,3 millióan támogattak aláírásukkal.