Kárpát-medencei szintű pedagógusmódszertani napot tartottak Székelyudvarhelyen
A külhoni és magyarországi pedagógusok közti tapasztalatcsere, a kapcsolatteremtés és a kutatásokon alapuló közös oktatásfejlesztés volt a célja annak a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által lebonyolított Kárpát-medencei szintű projektnek, amelynek pénteken tartották a záróképzését Székelyudvarhelyen.
A projekt egyik legfontosabb célja az volt, hogy magyarországi, erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai szakemberekkel együtt dolgozva egységes módszertant állítsanak össze az említett területeken oktató pedagógusok számára a különböző problémák megoldása érdekében – magyarázta köszöntőbeszédében Szász Jenő, a programot megszervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke. Éppen ezért
számtalan felmérés és kutatás készült az elmúlt időszakban, amelyeket év végéig elérhetővé fognak tenni a szervezők.
Szász Jenő rámutatott, a különböző problémák feltárása és átbeszélése mellett a közös munkának jelentős eredménye, hogy létrejött egy olyan – mintegy hetven szakemberből álló – pedagógusi hálózat, amely az egész Kárpát-medencét körbeöleli.
{A}
Orbán Árpád székelyudvarhelyi alpolgármester örömét fejezte ki, amiért az NSKI és a magyar állam Kárpát-medencei szinten igyekszik kezelni a hasonló problémákat, hiszen szerinte másképp nagyon rossz helyzetben lennének a külhoni magyarok. A székelyudvarhelyi helyzetet elemezve elmondta, huszonkét oktatási intézet működik a városban, amelyekben közel 8500 diák tanul.
Kijelentette, büszke az elméleti iskolák teljesítményére, de azzal is tisztában van, hogy a szakoktatás is nagyon fontos, éppen ezért lényeges utóbbi megerősítése.
Az NSKI által lebonyolított projekt ne valaminek a vége, hanem inkább a kezdete legyen – fogalmazta meg kívánságát Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő. Szerinte hasznos területeken történtek kutatások, amelyek közül egyebek mellett az iskolaelhagyás csökkentését, a fiatalok itthon tartását, a tehetséggondozást és a Kárpát-medencei pedagógusok együttműködését emelte ki.
A hazai helyzetet elemezve felhívta a Hargita megyei nagy múltú iskolák figyelmét, hogy érdemes lenne jobban kihasználni a cserediákprogramokat. Ezen a területen például sokkal jobban teljesítenek a szakközépiskolák az elméleti középiskoláknál.
Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy Romániában sokkal decentralizáltabb, az önrendelkezés felé közelítő oktatási rendszerre lenne szüksége a kisebbségnek.