Fűrészporhoz hasonlít az iskolában kormánytízóraiként kiosztott teljes kiőrlésű keksz, és a kifli is hasonló ízű. Az erdőszentgyörgyi iskola, illetve több szülő és szülőközösség is írásos panaszt nyújtott be a Maros megyei önkormányzathoz meg a fogyasztóvédelemhez.
Egyre nagyobb a felháborodás Maros-megyeszerte az iskolákban biztosított kifli, illetve különösen a keksz miatt. A címke szerint a kekszben dietetikus, teljes kiőrlésű liszt, pálmaolaj, só, víz és élesztő van.
A szülők és gyerekek azt sérelmezik, hogy a keksz és a kifli is nagyon száraz, nincs igazi íze, és szinte lehetetlen megenni. Mint egyik édesanya elmondta, a fehér lisztből készült kifli sem volt ropogós és ízletes, de lehetett tálba főttet készíteni belőle. Az összegyűjtött kekszből sokszor kekszszalámi készült. Ám a jelenlegi, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek már erre sem használhatók.
Az édesanyák több fórumon is szóvá tették elégetlenségüket, többek között voltak olyanok, akik a Maros megyei önkormányzathoz is írásos panaszt nyújtottak be.
Mint Lukács Katalin, a megyei önkormányzat sajtószóvivője lapunknak elmondta, intézményük kötötte meg a szerződést a kiflit és kekszet beszállító céggel, de nincs joga ellenőrizni a termék minőségét. Erre a törvény szerint az élelmiszer-biztonsági hatóságnak és a közegészségügynek van joga. Lukács Katalintól megtudtuk, a fogyasztóvédőkhöz is nyújtottak be panaszt a szülők, és valamennyi jelzést a korábban említett két, élelmiszerek ellenőrzésére is szakosodott hatóság fogja megvizsgálni.
A sajtószóvivő hozzátette, a tízórai keksz a törvény által előírt alapanyagokból van elkészítve, amely pontosan szabályozza, hogy miből mennyit lehet beletenni. Az ellenőrzések eredményeit még nem kapták meg, de az biztos, hogy
a hatóságok azt fogják vizsgálni, hogy a gyártó betartotta-e a törvényes előírásokat, mennyiségeket, a termék ízét nem minősítik.
A törvény lehetőséget ad a helyi polgármesteri hivataloknak, hogy maguk bonyolítsák le a tej-, kifli- és almaprogram keretében a közbeszerzést, és helyi cégek közül válasszanak. Ezzel a lehetőséggel élt Nyárádszereda. Mint Tóth Sándor polgármester a Székelyhonnak elmondta, noha több munkával járt, de azt akarták, hogy helyi termékeket kapjanak a gyermeket, és támogassák a helyi cégeket is.
{A}
„Első nekifutásra csak a kiflit tudtuk helyi termelővel megoldani. Egy negyven alkalmazottat dolgoztató helyi cég nyerte meg a kiírást, csupán háromszáz méterre van a pékség az iskolától,
A visszajelzések nagyon jók, gyerekek, szülők, tanárok is elégedettek. Sajnos a tejet és az almát nem tudtuk helyi termelőktől biztosítani, de igyekszünk, hogy jövőre legalább a tejet így tudjuk beszállíttatni. Fontos nekünk, hogy a nyárádmenti gyerekek nyárádmenti tejet fogyasszanak. Úgy vélem, bár több munkával járt a közbeszerzés lebonyolítása, de helyben dönthettünk a cégekről, erre a törvény lehetőséget adott nekünk. Ez is az autonómia egy módja” – mondta elégedetten a polgármester, aki reméli, hogy a következő alkalommal több környékbeli polgármester ragadja majd meg a jogszabály adta lehetőséget.