Bíró Barna Botond: rajtunk múlik, hogy évtizedeket nyerünk vagy veszítünk

Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke nyilatkozott lapunknak nemcsak a lassan végét járó kampányidőszakról, a választások fontosságáról, hanem Hargita megye vezetéséről, Udvarhelyszék „erejéről” és érdekérvényesítési lehetőségeiről.

– Észlelni lehet, hogy a két alelnök, Ön is, eléggé a háttérben marad. Mi lehet ennek az oka? Az elnök csak a munkát adja Önnek, a babérokat learatja?

– Egyrészt a jelenlegi jogi szabályozás a közigazgatásban egyértelműen és tisztán határoz: a megyei tanácsot az elnök vezeti. A legnagyobb felelősség is az elnököt terheli. Nem láttam, hogy más megyében az alelnökök überelnék az elnök kommunikációját. Ez nem is lenne normális. Azt mondom, hogy Hargita megyében még a legerősebb szerepünk van, mint alelnökök, hiszen az RMDSZ területi szervezeteinek az elnökei adják a megyei tanács vezetését és a térségének is a tanácsosokon keresztül megfelelő súllyal képviseltetik magukat a testületben. Tehát, ha közjogilag nincs is akkora súlya egy alelnöknek, a Hargita megyei sajátos helyzetet tekintve politikailag ez sokat korrigál a dolgon. A legfontosabb a jó együttműködés megléte. Ha ez megvan teljesen mindegy, hogy milyen viszonyt ír elő a törvény, amennyiben ez nincs meg, ugyanúgy mindegy.

– Apropó EP-választások: Ön szerint mozgósítható lesz az erdélyi magyar szavazó? Meglesz a három befutó hely?

– A történelemnek minden pillanata egyedi, értékes és mulandó. Vannak olyan pillanatok, melyek akár több évtizedre, vagy éppen évszázadra meghatározzák egy közösség sorsát. Az előttünk álló választás egy ilyen pillanat. Európa változik, változni fog és rajtunk áll, hogy ennek a változásnak az alakítói és nyertesei leszünk, vagy csupán elszenvedői. Most többről van szó, mint az RMDSZ kampánya, ez a választás a Kárpát-medencei magyar összefogásról szól. Magyar ügy, aminek a sikere is kizárólag rajtunk, magyarokon múlik.

{A}

Elődeink úgy döntöttek, hogy ezen a földön letelepednek, országot és hazát építenek. Amikor a történelem viharai más ország területére sodortak akkor is kiálltak az a döntés mellett, hogy megmaradnak itt, szülőföldön magyarnak. Ezért a legnehezebb időkben is átadtak minden ehhez szükséges tudást, hagyományt és a hitet a következő generációknak. Nekünk pedig kettős a felelősségünk. Egyrészt megőrizni, amit örökségül kaptunk elődeinktől, másrészt pedig megtartani és úgy adni tovább a felnövő generációknak, hogy nekik könnyebb dolguk legyen, mint nekünk.

– Melyek a kampány derekán, vége felé a tapasztalatok?

– Nekünk, kisebbségi létbe szorult nemzeti közösségnek egyetlen esélyünk a megmaradásra és megerősödésre az összefogás és együtt való cselekvés. A képviseleti demokrácia lehetőséget biztosít arra, hogy arányos, vagy akár számarányán felüli képviselettel rendelkezzen az erdélyi magyarság. Ehhez többen kell elmenni a választásokon, mint a többségi nemzet. Ezért roppant veszélyes a közösség jövőjére nézve annak a nyugati trendnek a hozzánk való begyűrűzése, ami a politika és a közéleti dolgok iránti közömbösséget táplálja. Látnunk kell tisztán, hogy a magyarság megosztása és érdektelenné tétele a magyarellenes erőknek a legfőbb érdeke. Ezért nem szabad bedőljünk sem a román pártok mézesmadzagjainak, sem azoknak a magyar embereknek, akik a román pártok érdekeit szolgálva az egység megbontásán dolgoznak.

Amennyiben nem érjük el az ötszázalékos bejutási küszöböt, a legnagyobb vesztese nem az RMDSZ lesz, hanem a magyar közösség.

Az erdélyi magyarság azzal büszkélkedhet, hogy a rendszerváltás óta folyamatos érdekképviselettel rendelkezik minden itthoni és európai fórumon. Persze, hogy sokak számára ez nem tetszik. De vessünk egy pillantást a szlovákiai testvéreink helyzetére. Elég volt egyszer rést üssenek a pajzson, elég volt egyszer megtorpanni, és azóta nem tudnak talpra állni.

Ez pedig oda vezetett, hogy sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint mi, itt Erdélyben.