Nem mindegy, ki dönt a gazdák sorsáról

A közelgő európai parlamenti választásoknak tétje van az erdélyi gazdák számára is, hiszen nem mindegy, hogy a következő költségvetési ciklusban az agráriumra fordított alapok mekkora szelete jut majd a hazai kisgazdaságokhoz.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének jogelődje 1844-ben alakult meg Erdélyi Gazdasági Egylet néven, aztán 1939-ben változtatták meg a nevét Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületére. 1947-ig működött, amikor minden szakmai szervezetet betiltottak, de rögtön 1990-ben újraalakult, és célja máig változatlan: a kisgazdaságok érdekeinek védelme és képviselete. Az egyesület élén immár húsz éve Sebestyén Csaba igyekszik legjobb tudása szerint hű maradni az alapítók célkitűzéseihez.

– elevenítette fel a kezdeteket az egyesület elnöke.

Ugyancsak büszkeségre ad okot, hogy az RMGE-nek saját szakmai kiadványa is van, amely a mai nap is megjelenik. A jogelőd, az MGE 1869-ben megalapította az Erdélyi Gazdát, ez eleinte hetente, majd kéthetente, volt olyan, hogy havonta jelent meg 1947-ig töretlenül, akkor még 70 ezer példányban. A kommunizmus idején kényszerű átalakításnak vetették alá, majd 1993-tól ismét folyamatosan megjelenik.

– ecsetelte Sebestyén Csaba.

Az egyesület érdekvédelmi programja természetesen módosult az elmúlt több mint másfél évszázadban, annak függvényében, hogy milyen volt a mezőgazdasági, a pénzügyi konjunktúra. Az Európai Unió nagyon sok változást hozott, elsősorban olyan gazdálkodási módszereket, élelmiszer-biztonsági követelményeket támaszt, amelyek alkalmazkodásra késztetik a gazdákat.

„Annak idején, amikor megkezdtük az európai uniós csatlakozásra való felkészülést, természetesen az volt a legfontosabb, hogy a gazdáknak felhívjuk a figyelmét, hogy az Európai Unióban másként történik a gazdálkodás. Aztán miután csatlakoztunk, nagyon fontossá vált a támogatási rendszer, hiszen mindenkinek meg kell értenie, hogy támogatás nélkül nem lehet gazdaságot fenntartani” – hangsúlyozta a képviselő. Az Európai Unió következő költségvetési ciklusára készül, nem mindegy tehát, hogy milyen parlament alakul.

„Romániában néhány éve teljesen megszüntették a mezőgazdasági szaktanácsadást, az egyetlen, aki ezt végezte, a szakmai szervezetek voltak. Hargita megye a direkt kifizetések, tehát a területalapú támogatások szempontjából mindig dobogós helyen volt, ez köszönhető annak a társadalmi összefogásnak, amely szükséges ahhoz, hogy ezeket a pénzeket megszerezzük. Közel nyolcmillió euró jön be csak területalapú támogatásból Hargita megyébe. Az elmúlt huszonévben ez rengeteg pénz. Ez egy jó helyi összefogás eredménye” – magyarázta Sebestyén.

Az elkövetkező éveknek tehát tétjük van a székelyföldi gazdák számára is, mégpedig az, hogy a közös agrárpolitika mekkora szelete jut nekik.

Az idén Udvarhelyszék-szerte megrendezett gazdafórumokon is elhangzott: saját hasznuk érdekében a gazdák számára is tétje van május 26-ának, és el kell menni szavazni. „Nem azért fontos, mert a 751 képviselőből a kettő meg tudja majd változtatni a döntést. Ellenben ha ez a két ember le tud ülni és beszélni az osztrákokkal, az olaszokkal, a ciprusiakkal, akik hasonló feltételekkel gazdálkodnak, akkor beleszólhatnak abba, hogy az európai uniós források milyen címkézéssel kerülnek kifizetésre” – summázott a szakember.