Lépni kellett – a távhőrendszer jövője a tét Gyergyószentmiklóson

Közel tízmillió eurós fejlesztést tervez az elavult távhőrendszeren Gyergyószentmiklós önkormányzata. Ezt támasztja majd alá az a szakmai dokumentáció, amelyet a kiskunmajsai Majsa Alapítvány készíttetett és adott át a gyergyóiaknak.

2017 márciusában a gyergyószentmiklósi önkormányzat úgy vette át a fűtésszolgáltatást és a hálózat elemeit az E-Star nevű vállalattól, hogy nem volt egy pontos képe arról, milyen állapotban van a rendszer, milyen beavatkozások szükségesek ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban működjön. Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere ezért kérte fel a Majsa Alapítvány vezetőjét, az energetikai szakemberként ismert Terbe Zoltánt, hogy segítsen egy állapotfeltáró tanulmány elkészítésében.

A kezdeményezéshez sikerült támogatókat találni, így Gyergyószentmiklós ingyen kapja meg a dokumentációt.

{A}

A tanulmányból kiderül, hogy a városi távhőhálózat egy jól kiépített rendszer, azonban az évek során nem volt megfelelő a működtetése. Emiatt

nem volt a leghatékonyabb a hő előállítása és fogyasztókhoz juttatása, másrészt pedig javításokra van szükség.

A tanulmány átadásán a testvérváros, Kiskunmajsa korábbi polgármestere, Terbe Zoltán mellett jelen volt még Kajtár László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületgépészeti tanszékének korábbi vezetője is, aki szintén közreműködött a szakmai munkában. Elmondták: az utóbbi hónapokban más szakemberekkel együtt többször is felmérést végeztek a fűtőműnél, és egyeztettek a helyi szakemberekkel, valamint az önkormányzat illetékeseivel a jövőbeni lehetséges fejlesztési elképzelésekről. Az elkészült dokumentum lesz az alapja a távhőszolgáltatás fejlesztését célzó projektnek, a kivitelezés érdekében pedig

az önkormányzat 9 millió euró értékű támogatást fog megpályázni, amihez 2 százalékos önrészt kell majd hozzátennie.

A majsaiak által készített tanulmány elsősorban olyan javításokat javasol, amelyeket mindenképpen el kell végezni ahhoz, hogy a távfűtés gazdaságosabb és hatékonyabb legyen. A biomasszával (faőrleménnyel) működő kazánok generáljavításra szorulnak, a számítógépes vezérlést is újra kell gondolni. Van például olyan keringető szivattyú, amelyet kézzel kapcsolgatnak, amikor szükséges, pedig az automatizálás könnyen megoldaná ezt – hangzott el.

Szükség van még emellett a teljes hálózat finomhangolására is:

be kell építeni egy olyan készüléket, amely lágyítja a vizet, ezzel is hosszabb életűvé téve a rendszert.

Amennyiben a pályázat nyertes lesz, húsz százalékkal bővül a hálózat, újabb városrészekbe jut el a vezeték, és újabb közintézmények kapcsolódnak majd rá. Ez a fejlesztés egyben biztonságosabbá, stabilabbá teszi a szolgáltatást, gazdaságosabb lesz a működtetése, és ezáltal olcsóbb a lakosság számára – fejtette ki Terbe Zoltán.