Mennyit és milyen formában internetezzen a gyerek?

Barabás Hajnal 2019. május 17., 21:23

A média hatása a gyermekekre és fiatalokra címmel tartottak konferenciát pénteken a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatásával. A szakmai fórumon nemcsak a vonatkozó térségi kutatások eredményeit mutatták be, hanem gyakorlati iránymutatást, műhelybeszélgetéseket is szerveztek.

Képünk illusztráció Fotó: Pixabay.com

Bíró Zoltán, a Sapientia EMTE oktatója, a Média hatása a gyermekekre és fiatalokra kutatócsoport vezetője a konferenciájukat megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy idén igyekeztek nagy hangsúlyt fektetni a gyakorlati kérdésekre, mert tapasztalják, hogy

egyre nagyobb segítségre van szükségük úgy a szülőknek, mint pedagógusoknak és egyéb szakembereknek egyaránt a gyermekek és fiatalok médiafogyasztásával kapcsolatban.

{A}

„Ez azért is fontos, mert a média néha felülírja a család és az iskola szocializációját” –tette hozzá a kutatócsoport vezetője. Tőle tudjuk, hogy a konferencia zárónyilatkozatában felhívást intéznek különböző illetékes intézményekhez, többek között a tanfelügyelőséghez és más érintett szervezetekhez, hogy intézményesített formában foglalkozzanak a témával, merthogy egyre nagyobb szüksége van a pedagógusoknak és szülőknek a tanácsadási anyagokra, gyakorlati segítségre. A média hatásait kutató csoport egyébként 2011 óta végez felméréseket a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatásával.

Foglalkozni kell a témával

„Amióta az internet meghódította a világot egyre fontosabbá vált foglalkozni a gyermekek médiafogyasztási szokásaival. Többek között azért, mert a különböző közösségi oldalakon gyakran terjednek álhírek. Jelenség az is, hogy a gyerekek egyre kevesebbet beszélgetnek a családban és egymással, és egyre kevesebbet mozognak, annyira lefoglalják magukat a különböző okos eszközökkel. Ezért is kell foglalkozni hangsúlyosabban ezzel a témával” – adott hangot véleményének Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület elnöke.

Dr. Baracsi Katalin internetjogász Fotó: Barabás Hajnal

A konferencia megnyitóján pedig bejelentette, hogy mindazon hallgatókat, akik a média hatásait kutatják a gyerekekre és fiatalokra, és akiknek szakdolgozatát elfogadja az egyetem, 50 ezer forinttal (755 lej) jutalmazzák.

Nem zárhatjuk el a digitális világtól

A konferencián több témához kapcsolódó kutatást, tanulmányt ismertettek, ugyanakkor gyakorlatiasabb jellegű szekcióüléseket, műhelybeszélgetéseket is tartottak az érintett pedagógusokkal, szervezetek képviselőivel. Az első előadó Dr. Baracsi Katalin internetjogász, az Európai Unió Biztonságos Internet Programjának (Safer Internet Program) szakértő trénere Digitális szerződés – az internethasználat szabályai a mindennapokban címmel tartott előadást. Azt a témakört járta körül, hogy hogyan lehet szabályozni, hogy mennyi időt tölthetnek el a gyermekek internetezéssel, képernyő nézéssel, anélkül, hogy káros hatással legyen fejlődésükre. A szakértő szerint

mindennek a nyitja az egészséges egyensúly megteremtése, hogy ne is zárjuk el teljesen a digitális világtól őket, mert ez hátrányukra válik, illetve ne is hagyjuk őket teljesen felügyeletlenül az online térben.

Bíró Zoltán, Edvi Péter és Bakó Rozália Klára Fotó: Barabás Hajnal

Előadásában kitért arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlást tett közzé, amely szerint a két év alattiak számára sem tiltják az okos eszközök használatát, de csakis kizárólag felnőtt felügyelettel. A 2-6 év közöttiek számára napi egy óra képernyőidő lehet megengedett. Itt a szakértő megjegyezte, rugalmasan kell kezelni az időkereteket, ugyanis a gyermekek nem ugyanúgy érzékelik az egy órát, mint a felnőttek. Ugyanakkor az is fontos, hogy ugyanúgy, mint amikor a gyermekeket először engedik el egyedül a boltba vásárolni és tanácsokkal látják el, hasonló módon kell irányt mutatni, segíteni nekik az okos eszközök használatához.

Mi is a digitális szerződés?

Baracsi Katalin 5 lépésről számolt be, ami az egyensúly megteremtéséhez szükséges a gyermek biztonságos internethasználatához.

  • Az első lépés, hogy a szülők megismerjék a gyermek médiahasználatát;
  • a második, hogy a mindennapi életbe építsék be a technológiát, például, ha kirándulni megy a család, akkor lehet javasolni a gyermeknek, nézzen utána milyen programokra mehetnek, milyen éttermekbe látogathatnak ott, ahová készülnek; 
  • a harmadik lépés tiszteletben tartani a gyermek magánéletét;
  • a negyedik, az egyensúly megteremtése online és offline tér között;
  • Ötödik lépés segíteni a gyermeknek, hogy saját maga ossza be a képernyőidejét.

A digitális szerződés fogalma, gyakorlatilag a szülők és gyermekek közötti közös megállapodást jelenti az okos eszközök használatára vonatkozóan. A családban mindenki külön leírja, hogy mit, miért és hogyan szeretne, majd közösen megegyeznek, hogy például mennyi időt internetezhetnek, milyen formában, hol és mennyit használhatják a mobiltelefonjukat, hogy csak szülői engedéllyel tölthetnek le alkalmazásokat, és ehhez hasonló kérdésekben egyeztetnek.

A végső megállapodásokat javasolt egy nagy színes papírra feljegyezni, és kifüggeszteni a lakásban. „Tapasztalat, hogyha a szabályalkotásba bevonjuk a gyermekeket, jobban betartják” – magyarázta a tréner. Ugyanakkor a szerződésben foglaltak, amelyeket a gyermekek várnak el szülőktől, például, hogy ebédnél nem használhatják a telefonjukat, azok a felnőttek számára is kötelező érvényűeknek kell lenniük. Ez a fajta digitális szerződés az európai országokban 4-5 éve kezdett elterjedni. Előnye, hogy nem kell hozzá jogász, a család tagjai közösen fektethetik le a szabályokat.