Defibrillátorral felszerelt drónt röptettek a minap a Maros megyei hegyimentők, akik most kutatják, hogyan lehet hatékonyan életmentésre használni a távolról irányított légi járművet. Eltűnt személyek keresése, túraútvonalak ellenőrzése mellett életmentő eszköz szállítására is alkalmas a repülő szerkezet.
A Maros megyei mellett egyelőre a Hargita, Gorj, Bihar és Kolozs megyei hegyimentő szolgálatok felszerelésének részét képezi a drón. A Maros megyeiek egy külön embert bíztak meg a légi jármű tanulmányozásával, hogy
minél hasznosabban tudják bevetni, akár életmentésre is
– tudtuk meg a Maros megyei hegyimentő szolgálat vezetőjétől, Kovács Zoltán Róberttől.
„Már egy ideje a felszerelésünk részét képezi a drón és a defibrillátor is, most kötöttük össze a kettőt, és teszteltük, hogy tudja-e szállítani a drón az életmentő eszközt.
– fogalmazott a hegyimentők vezetője. Kovács Zoltán Róbert ugyanakkor hozzátette, be is lehet programálni a drónt, így turistaútvonalakat is tud követni, 2500–3000 méter távolságból élő képeket közvetíteni, ezáltal sok esetben be tudják vetni. „Eddig például eltűnt személyek keresésekor volt hasznos. Felküldjük a magasba, nagyobb látószöge van, így
{A}
Turistaútvonalak ellenőrzésére is nagyon hasznos, megnézzük a képeken, hol vannak akadályok, nem kell feltétlenül az egészet bejárni” – sorolta a hegyimentő, aki szerint azonban még költséges mulatság a drón használata, a pilótáját folyamatosan képezni kell, de az eszközt is tanulmányozni, fejleszteni, hogy minél több dologban a hegyimentők segítségére lehessen.
Több alkalommal volt bevetésen a Hargita Megyei Hegyimentő Szolgálat drónja is. Mint a szolgálat vezetőjétől, Fekete Örstől megtudtuk,
olyan esetekben látják igazán hasznát, amikor az adott helyzet emberre nézve veszélyes, vagy erőforrást lehet vele spórolni, például eltűnt személy keresésénél.
„Legutóbb egy eltűnt gyerek esetében vetettük be. Keresésnél azért nagyon fontos és jó nekünk, mert olyan helyekre tudjuk beküldeni, például egy szakadékba, egy sziklafalra, ahova, ha nem muszáj, nem megyünk fel. Így sok erőforrást meg tud spórolni az ember” – magyarázta Fekete Örs. Hozzátette, tavaly ősszel, amikor Csíkkarcfalván a kukoricásban volt a medve és a hegyimentőket kérték meg, hogy biztosítsák a terepet, szintén hasznukra volt a drón, amellyel követni tudták a nagyvadat úgy, hogy az emberre nem volt veszélyes. A Hargita megyei hegyimentők egyébként szállításra még nem alkalmazták, mivel – mint mondták – költséges eszköz, amely ha rossz kezekbe kerül, könnyen lezuhan, ami drága mulatság lehet, ezért a pilótáját folyamatosan tanítani kell.