Svájcból jött a segítség a vidéki iskoláknak
Egy teremben az I–IV. osztályosok tanulnak, egy másikban pedig óvodások – csupán ennyiből áll a firtosmartonosi tanintézmény, amelyet padokkal és különböző más felszerelésekkel támogatott a svájci Rotary Club Illnau-Effrettikon. Az adományból az etédi iskola is kapott.
A támogatók kicserélték a régi huzatos ablakokat hőszigeteltekre, lambériáztak az osztályteremben, ugyanakkor még több padot is hoztak, mint ahány diák jár jelenleg az iskolába – újságolta portálunknak Ambrus Gabriella tanítónő, akivel a firtosmartonosi iskolában találkoztunk. Mint mondta, új iskolai felszereléseket is kaptak, többek között egy modern kinyitható táblát, amellyel lényegesen könnyebbé vált az összevont osztályban tanuló I–IV. osztályos diákok oktatása. Ők egyébként összesen tizenhatan vannak.
A tanítónőtől azt is megtudtuk, hogy az intézményük udvarára rendszeresen bejárnak a vadak, illetve a településen kószáló haszonállatok, így az is nagy segítség volt, hogy a Rotary Club tagjai a kerítést is megerősítették.
Azt kértük tőle, hogy vezessen végig bennünket az óvoda épületében, hiszen oda is jutott a támogatásból, de legnagyobb meglepetésünkre, csak egy másik ajtón kellett benyitni az udvarról. Ez azt jelentette, hogy
a helyi iskola és az óvoda gyakorlatilag egy-egy teremből áll, ahol egy óvónő, illetve egy tanítónő oktatja a gyerekeket.
{A}
„Most már értik, hogy miért jelentenek sokat számunkra kisebb-nagyobb támogatások. Egy ilyen eldugott faluban minden felértékelődik, hiszen örülünk, hogy egyáltalán működhetünk” – szólt hozzánk. Ezután rámutatott, nehéz elérni azt is, hogy a szülők beírassák gyerekeiket a helyi intézménybe, ebben is segít minden fejlesztés. „Fontos lenne megérteni, hogy a gyereknek is sokat jelent, ha a saját közösségében tanul, hiszen akkor nem szakad el szülőfalujától és tanulmányai elvégzése után nem kell újra visszailleszkedjen a közösségbe” – magyarázta.
Azt is megjegyezte, hogy a tanítók feladata sem egyszerű, hiszen sokszor nemcsak a tananyagot kell leadják, hanem nevelniük is kell a gyerekeket. Mindemellett ottlétünkkor sem volt teljes a gyereklétszám, hiszen sok helybéli tavasszal elmegy külföldre dolgozni és magukkal viszik a kicsiket is.
Azt, hogy jó helyre ment a támogatás a gyerekek is visszaigazolták nekünk, mondván, hogy nagyon örülnek a korszerűsítésnek.
Ezután Etédre vezetett az utunk, ahol padokat kaptak támogatásként. Tiboldi Sándor igazgatótól megtudtuk, hogy nekik is jól fogott a segítség, hiszen korábbi berendezéseik nem voltak ennyire modernek. A padokat jelenleg a IV. és az V. osztályos tanulók használják.
