Kamerafelvételek, nyomok, barlangok – így számolják a vadakat
Vadszámlálást végeznek a medvék, hiúzok és vadmacskák esetében. Azt már most tudni, hogy az országban Maros megyében van a legtöbb hiúz, az általunk megkérdezett szakértő azt is elmondta, hogy miért.
A környezetvédelmi ügynökségek biodiverzitásért felelős szakemberei – a nemkormányzati szervezetek és vadásztársaságok adatait is figyelembe véve – végzik a barnamedve-, hiúz- és vadmacskaállomány számlálását.
Az állatokat a vadfigyelő kamerák felvételei és a nyomok alapján számolják össze.
Vannak kijelölt területek, ahol eső után, amikor a talaj felázott és a nyomok jobban láthatók, összeszámolják az arra járó vadállatok nyomait. De például a medvék esetében megnézik a barlangokat is, illetve azt is figyelembe veszik, hogy egy-egy állat naponta mekkora távolságot tud megtenni.
Vannak olyan országok, ahol a szőrzetből vett DNS-minta alapján számolják össze a vadállatokat, de nálunk erre még nincs lehetőség.
A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Domokos László a Székelyhonnak elmondta, hogy a nyomokból következtetnek az állatok számára, így
valójában felbecsülik, hogy hány vadállat lehet Hargita megyében.
Kiemelte, hogy a vadásztársaságok, a nemkormányzati szervezetek és a környezetvédelmi szakemberek más-más számokat mondanak, amikor a vadállatokról beszélnek, legyenek azok farkasok, medvék vagy vaddisznók.
A jelenlegi becslések még zajlanak, de az igazgató annyit elmondott, hogy Hargita megyében ezerre tehető a barnamedvék száma. Ezzel ellentétben egy éve Szép Róbert, az Országos Környezetőrség főbiztosa azt mondta, Hargita megyében közel 1500 medve él.
A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitásért felelős biológusa, Ábrán Péter a Székelyhonnak azt nyilatkozta, hogy a télen és tavasszal, csapadékos időben összesített nyomok alapján már tudják, hogy hozzávetőleg mennyi medve, hiúz és vadmacska él Maros megyében. Mint tőle megtudtuk, Maros megyében van az országban a legtöbb hiúz, mintegy 100–120 egyed. Azért épp Maros megyében, mert
a hiúz nagyon rejtőzködő állat, és Maros megyében van a legnagyobb érintetlen erdőterület.
Megfigyelni is csak az éjszakai felvételeken lehet őket, nappal szinte soha nem mutatkoznak.
Ami a medvéket illeti, Ábrán Péter szerint naponta érkezik jelentés az általuk okozott károkról. A biológus azt is elmondta, hogy a medvékkel ellentétben a farkasok okozta károk jelentősen csökkentek, tavaly mindössze két esetet jeleztek. Véleménye szerint aggodalomra ad okot, hogy
a Mezőségen is egyre több a medve, holott ott semmi keresnivalójuk nincs.
A medvék túlzott elszaporodásának egyik okaként említette, hogy amíg lehetett vadászni rájuk, addig a trófeákért a vadászok a nagy, öreg medvéket lőtték ki, azokat, amelyek fent a hegyekben szabályozták a populációt, vagyis megölték azokat a bocsokat, amelyek nem az övéik voltak.
Gondot jelent az is, hogy nem mindegyik vadásztársaság végzi a dolgát, vagyis eteti a vadállatokat, köztük a medvét, így azok kénytelenek maguk megszerezni a táplálékot.
A lakott települések mellé szokott medvék már nem is hibernálnak, hiszen télen is találnak szemeteskukákat, betörnek egy-egy gazdaságba
– említette. „Ha a mindenevő medvék rászoknak a kukoricára, az akolban lévő állatokra, és nem kell hangyákat, illetve gyökereket enniük, akkor csak természetes, hogy a lakott települések közelében maradnak. A mostani összeírás nyomán az illetékesek indokolt esetekben kérhetik majd a veszélyes egyedek kilövését. Azt mindenképp fontos újra és újra hangsúlyozni, hogy bár megváltozott a medvék viselkedése, továbbra is igaz, hogy csak akkor támadnak az emberre, ha veszélyben érzik magukat” – fogalmazott a biológus.