Újranyílt a Magyar Ügyek Háza: a Pro Economica Alapítvány várja a Csík-térségi pályázókat
Továbbra is segítséget nyújtanak a honosításban és a magyarországi támogatási programokban a csíkszeredai Magyar Ügyek Házában. A Gál Sándor utca 8. szám alatti ingatlanban május 11-től helyet kap a Pro Economica Alapítvány területi irodája is, amely az erdélyi gazdaságfejlesztést támogatja.
Folytatódik a tevékenység a május 11-én, szombaton újranyílt Magyar Ügyek Házában, Csíkszeredában. Mint a szombat délelőtti ünnepélyes megnyitón Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke elmondta,
a tavaly áprilisi magyarországi választások legtöbb levélszavazatának kitöltésében itt segítettek, a területi szervezettől átvéve a feladat egy részét.
Ezt a munkát folytatják – szögezte le. Ugyanakkor Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökeként örömmel jelentette be, hogy
az egyesület által foglalkoztatott falugazdászok ugyanitt tartanak majd fogadóórát.
Kozma Mónika, a magyarországi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója a csíkszeredai területi irodájuk megnyitása kapcsán elmondta, hogy a szervezet 2017-es alapítása óta már két sikeres program lebonyolításán vannak túl – a maros-mezőségin és a Kolozs–Beszterce-Naszód megyein –, és a székelyföldi jelenti a legnagyobb kihívást, mivel
három megyét, Hargitát, Kovásznát és Marost kell lefedniük.
A korábban meghirdetett mezőgazdasági kiírásra 72-en nyújtottak be pályázatot, és hamarosan eredményt hirdetnek. Ezzel olyan nagyberuházásokat támogatnak (feldolgozóüzemeket, vágóhidakat), amelyek felvevőpiacot biztosíthatnak a gazdáknak, illetve kis- és középvállalkozóknak. A következő, de minimis, 15 ezer eurós támogatásokat tartalmazó programmal a kisebb méretű gazdaságokat, azaz a kis családi vállalkozásokat célozzák, és Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós után
Csíkszeredában is várják a Pro Economica Alapítvány területi irodájába a környék potenciális pályázóit.
„Az egymilliomodik honosított állampolgár után sem dőlhetünk hátra, mert sokkal többen vagyunk” – jelentette ki Tóth László. Magyarország csíkszeredai főkonzulja a nemzetpolitika mérföldkövének nevezte az anyaország székelyföldi támogatásait, és elmagyarázta, hogy Székelyföldre miért csak a többi határon túli térség után került sor a gazdaságfejlesztési programok terén: azért, mert
a régióról Budapesten is úgy gondolják, hogy önmagában erős, meg tud állni a lábán, és képes betölteni a belső anyaország szerepét.
Ugyanakkor nagyon sok nagyberuházás valósult meg itt magyar állami támogatással, hangsúlyozta. Méltatta a honosításban segítséget nyújtó Eurotrans Alapítvány munkáját, amely a csíkszeredai Magyar Ügyek Házában a tavaly áprilisi magyarországi választásokon jelentős mértékben hozzájárult az érvényes levélszavazatok magas arányához, továbbá elismeréssel szólt a falugazdászok munkájáról is.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az avatóünnepségen fontosnak tartotta elmondani: az úzvölgyi temetőben nyugvó magyar katonákkal szembeni kegyeletsértésről a román kormányfővel, a parlament két házának elnökével, a belügyminiszterrel és a kulturális miniszterrel is tárgyalt a héten. Azt kérte tőlük, hogy május 17-én ne szenteljék fel a román katonák emlékére kialakított parcellát, és leszögezte: a hatóságoknak felelősségük van az emléksértés megfékezésében.
– hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki elmondta azt is: az RMDSZ a lehető legrövidebb idő alatt mindent megtett a kegyeletsértés leállításáért. „Ennek a történetnek van ugyanakkor egy morális vetülete is. Ezt nem szabályozzák törvények, ez csakis a jóérzésen múlik. Egy temetőben, egy szakrális térben ilyen típusú kezdeményezésnek nem szabad helyet engedni. Mi a kezdetektől azt mondjuk, az egyetlen megoldás, hogy a betonkereszteket elviszik a magyar sírokról, és a katonatemetőt visszaállítják eredeti állapotába.
– mondta a szövetségi elnök.
A „magyar ügyek” kapcsán Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke is kitért az úzvölgyi helyzetre. „Nap mint nap kell cselekednünk a magyar ügyek érdekében. A két éve a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumért kialakított élőlánc is ilyen cselekvés volt, és akkor még nem gondoltuk, hogy az úzvölgyi temető ügyében hasonló helyzet alakul ki” – mondta. Szerinte az a mondás, mely szerint azé a terület, aki benépesíti, kiegészíthető azzal, hogy azé, aki ott dolgozik, vállalkozik.
Ennek azzal vehetjük elejét, ha vállalkozóink megerősödnek, munkahelyeket teremtenek, és termelnek. Ezért fontosak a magyarországi és az európai uniós pályázatok, és ezért van szükség a három B.-re: Bukarestre, Budapestre és Brüsszelre” – mondta a területi elnök. Mint kifejtette, a közösség ereje szavazatokban mérhető, az úzvölgyi temető ügyében kifejtett politikai nyomás hatásossága is ennek köszönhető. A május 26-i európai parlamenti választásokon való részvétel ugyanilyen fontos, hiszen
növekszik Brüsszel befolyása, és a székelyföldieknek, magyaroknak is bele kell szólniuk az ottani döntésekbe, hangsúlyozta.
{A}
Mind Tánczos Barna szenátor, mind Korodi Attila parlamenti képviselő a gazdák tájékoztatásának, valamint az irodában összegyűlő információknak a fontosságát emelte ki, hiszen mint Korodi Attila fogalmazott, a képviselet e „kapcsolati pontok” alapján végezheti hatékonyan a munkáját. Tánczos Barna megjegyezte, hogy a románlakta vidékekkel ellentétben Székelyföldön a gazdák számára létezik a hivatalokkal való kapcsolatteremtési lehetőség, és ez elengedhetetlen a fejlődésük érdekében.
A megnyitón részt vett Nagy Zoltán Levente, az Eurotrans Alapítvány elnöke és Farkas Balázs konzul is.