A világ legszebb úti céljai között Erdély

Iszlai Katalin 2019. április 28., 09:25

A világ legszebb célállomásai közé válogatta Erdélyt az amerikai Condé Nast által kiadott Traveller, a világ egyik legbefolyásosabb utazási magazinja. Az összeállítás szerint Erdélyt már nem csak a törcsvári Drakula-kastély miatt látogatják a turisták.

A világ élvonalában. 2019 legkeresettebb úti céljai között szerepel egy amerikai szaklap összeállításában Erdély • Forrás: Cntraveller.com • Infografika: Tóth Szilárd

A napokban tette közzé a rangos Condé Nast Traveller utazási magazin annak a 19 célállomásnak a listáját, amelyekre a szakemberek szerint érdemes ellátogatniuk az utazni vágyóknak 2019-ben. A listán Erdély is helyett kapott olyan világhírű helyszínek mellett, mint például Egyiptom, a görögországi Peloponnészosz, az olaszországi Matera, a török riviéra, az amerikai New Orleans, Tahiti vagy éppen Szingapúr.

{A}

A lista készítői emlékeztettek, hogy az első hivatalos dokumentumban „terra ultra silvam”-ként, vagyis „az erdőn túliként” nevezték meg Erdély területét, Románia ezen vidéki régiója pedig szerintük gótikus mítoszairól és sötét meséiről ismert. Itt rögtön meg is említik Bram Stoker regényének főhősét, Drakulát, a világ leghíresebb vámpírfiguráját, akit a havasalföldi uralkodó, III. Vlad Țepeș ihletett. Ez alapján nem meglepő, hogy

nemzetközi szinten a törcsvári kastély számít Erdély egyik legnépszerűbb látványosságának,

a Condé Nast Travellerben azonban kihangsúlyozták, hogy az utóbbi időben a turisták a Drakula-kastély mellett Erdély más helyszíneire is egyre kíváncsibbak. Látnivalókból pedig akad bőven a lista összeállítói szerint, főként ami az érintetlen, gyönyörű tájakat és az épített örökséget illeti.

Arról is említést tesznek, hogy

Károly walesi herceg régóta rajong Erdélyért, az 1990-es évektől kezdve felügyeli az itteni épületek és házak helyreállítását.

Mint írják, a mesébe illő Erdélyben télen lovas szánkózásra van lehetőség, nyáron pedig a lovak olyan zöld mezőkön szaladgálnak, ahol a fű a hasukig nő. Megemlítik továbbá az almakereki Apafi-kastélyt is, amely az az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült. Arra is kitértek, hogy a Butterfield & Robinson utazási iroda volt az egyik legelső, amely utazásokat kínált Erdélybe, és amely szerint a feltörekvő boripar, a dicsőséges tájak és a felfedezetlen örökség a legvonzóbb a térségben. Az iroda vezetője szerint Erdély természeti látnivalók szempontjából nem hagy semmi kívánnivalót maga mögött, legyen szó akár a hegyvidéki terepen átívelő hatalmas erdőkről, akár a barnamedvék és vaddisznók egészséges populációjáról. Hozzáteszik:

a térség másik érdekessége a kulturális sokszínűség,

az európai kultúrák és a történelem keveredése a német szász falvaktól a roma közösségen keresztül egészen a magyar közösségekig. Zárásként az erdélyi lakosság vendégszeretetét emelték ki az utazási magazinban.

Az összeállításban tárgyalt erdélyi sajátosságok többségével Bács Béla János csíkszeredai idegenvezető is egyetért, a szakember szerint azonban

a régióban számos hiányosság is megfigyelhető a turizmus kapcsán.

Mint mondta, Erdély valóban egyre felkapottabb úti cél a külföldi turisták körében, illetve az is elmondható, hogy összességében felívelőben van a turizmus a térségben. Ennek szerinte két fő oka van: az egyik a reklám, az ismertség növelése, a másik pedig az, hogy Erdély valóban olyan egyedi értékeket tud nyújtani, amit máshol nem találnak meg.

Előbbihez például az is hozzátartozik, hogy három évvel korábban a Lonely Planet utazási magazinban első helyen szerepelt Erdély a világ régióit rangsoroló összeállításban. A reklámerőhöz továbbá Károly herceg is nagymértékben hozzájárul, aki nagyon gyakran jár Erdélybe. Másrészt az értékek tekintetében elmondható, hogy Erdély a kulturális és az épített örökségben megjelenő nemzeti és vallási sokszínűség szempontjából világszinten is egyedülálló.

A turisták azt látják, hogy valami olyasmi van itt Európa szélén, ami nagyon érdekes számukra, és az is elmondható, hogy elsősorban a szász örökséget látogatják. Hiába, hogy a szászok száma mára nagyon lecsökkent, de amit felépítettek nyolcszáz év alatt, az az ország turizmusának a központjában áll. Romániában és ezáltal Erdélyben is a szász épített örökség a legrégebbi, legértékesebb és legsokszínűbb

– emelte ki az idegenvezető. Hozzátette: a legnépszerűbb úti cél a Törcsvári-kastély, a második helyen pedig a Peleş-kastély áll. Azok pedig, akik inkább a természetet járnák, szintén rengeteg látnivaló közül választhatnak. Ráadásul mindkét témához hozzáadódik egy kis „szegénységi romantika”: nem olyan utakat találnak, amit otthon megszoktak, számos templom és egyéb épület nincs felújítva, itt-ott megkopottak, elhanyagoltak. Emellett kulináris téren is erős a régió, hiszen

ha egy turista több időt tölt el itt, akkor 200-300 kilométerenként, ahogy a nagyobb tájegységek változnak, különböző kulináris csodákkal találkozhat.

Bács Béla János szerint összességében a kultúra van az első helyen a külföldi turisták körében, azaz főként templomokat, óvárosokat látogatnak, második helyen a természetjárás áll, ezek mellett azonban programokra is lenne igény, a baj csak az, hogy nem igen vannak. E hiányosság mellett az egyik legnagyobb probléma azonban a szakember szerint az, hogy még nem történt egy általános szemléletváltás a térségben.

Egy olyan régióban, amely nagymértékben a turizmusból él, nem alakult ki az együttműködésen alapuló szervezettség. Csak elszórtan, pontokban vannak jó példák, de a régióban nem alakult ki az a hozzáállás, hogy mindenki szerint előnyt jelentsen a térség számára, ha a turista jól érzi magát itt

– nehezményezte a szakember, aki szerint hátrány továbbá a infrastruktúra hiánya is, illetve az, hogy a közvélekedéssel ellentétben a vendégszeretet szempontjából sem vagyunk kimagaslóak más régióhoz képest.