Hangos daltérképen szülőföldünk dallamai

A hétköznapi embernek kuriózum, a szakma szerint világszerte egyedülálló az a hangtérkép és adatbázis, amelyet nemrég tett mindenki számára elérhetővé a Magyar Tudományos Akadémia: kétszázezer dal került fel a Zenetudományi Intézet hangos térképére szerte a Kárpát-medencéből.

A budapesti Zenetudományi Intézet a Hungaricana.hu oldalon tette bárki számára elérhetővé az elmúlt száz év alatt összegyűjtött népdalkincs jó részét, ami mintegy kétszázezer dallamsort jelent. A több mint 12 ezer órányi hangfelvétel túlnyomó részét népdalok teszik ki, amelyeket a 20. század folyamán gyűjtöttek.

A keresővel ellátott térképen néhány kattintással megtudhatjuk, mit énekeltek az ott élők harminc, ötven vagy akár száz évvel ezelőtt. Vagy legalábbis mi az, amit magnóra énekeltek, lekottáztak. A hangarchívum internetes oldalán pedig tájegységekre bontva, gyűjtők, adatközlők, településnevek vagy akár kezdősorok alapján is kutathatunk.

Vannak dallamok, amelyeket még Kodály Zoltán gyűjtött,

és vannak, amelyekről a kilencvenes években készült felvétel. A gyűjtött anyag elsősorban a Kárpát-medence területére összpontosul, de találhatunk rögzített dalokat a világtérképen a környező országoktól távolabb, például a mai Oroszország területén, Lipcséből, Tallinból, Isztambulból, több bolgár vidékről, sőt örmény, türkmén és mongol térségekből is.

A mai Románia területéről is csaknem hetvenezer népdal került fel erre a térképre, amelyen kikereshetünk egy-egy települést vagy tájegységet, és a piros pöttyökre kattintva belehallgathatunk az ott rögzített népdalokba. Marosszéken például csak Vajdaszentiványról 1486 gyűjtött népdal került fel a térképre, Magyaróról 732, de Jobbágytelkéről is van 339 népdal, és szerepelnek a gyűjteményben egészen kis települések is.

Hargita megyében a gyimesközéploki 3672 elem az egyik legszámosabb gyűjtemény, de Gyergyócsomafalváról is 499 felvételt találunk, és Csíkrákosról is több mint háromszázat. Udvarhelyszéken Kápolnásfalu büszkélkedhet 419 gyűjtött népdallal, Lövétére rákeresve pedig 339 meghallgatható dallamot találunk.

A népzene és néptánc szerelmeseinek ez az egész gyűjtemény és hangos népdaltérkép olyan, mintha egy régészt beengednének a múzeum alagsorába – mondta a Székelyhon megkeresésére Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója. Hozzátette, míg a hétköznapi embernek kuriózum ez a gyűjtemény, a szakma számára igazi kincs.

{A}

„Eddig is volt valamiféle hozzáférésünk bizonyos gyűjteményekhez, vagy egy-egy gyűjtő ideadott egy anyagot, de rögtön hozzátette, csak használatra, nehogy továbbadjuk, mert ez az ő keservesen összegyűjtött munkája. Tehát az eddig féltve őrzött anyagok lettek most mindenki számára elérhetők, ami a munkánk szempontjából sem utolsó” – fogalmazott Barabási. Elismerte, kibédi származásúként neki is az volt az első dolga, hogy megnézte, mit talál Kibédről, milyen dallamokat, gyűjtőket, adatközlőket. A szakember úgy véli, a hangos térkép arra is jó, hogy felfedezzük:

noha csak három kilométer van például Kibéd és Makfalva között, mégis mennyire más népdalvilág jellemzi a két települést.

A Maros Művészegyüttes vezetője szerint ugyanakkor a térkép is hozzájárulhat ahhoz, hogy az újra divatba jövő népdal és néptánc még több emberhez elérjen, és az emberek jobban megismerhessék saját vidékük népdalkincseit. „Manapság jellemző, hogy a folklór iránt érdeklődők a székit vagy kalotaszegit szeretnék megismerni, hogy a táncházban majd azzal villogjanak, én azonban úgy gondolom, mindenkinek először a szűkebb szülőföldje, saját tájegysége dallamait, táncait kellene megismernie, és utána jöhet majd a többi is” – vélekedik Barabási Attila Csaba.

A tervek szerint a zti.hungaricana.hu oldalon megtalálható adatbázis nem marad elszigetelt. Mint a projektet vezető Bolya Mátyás, az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa elmondta, a hangarchívum már most is tartalmaz írásos feljegyzéseket, de ezeket a későbbiekben filmfelvételekkel egészítik ki, így néptáncörökségünkbe is könnyen betekinthetünk majd az internetes térképen.