Színkód a betegeknek – a kritikus állapottól a nem sürgősségi esetig

Életeket sodorhatnak veszélybe a 112-es segélyhívószámra beérkező indokolatlan hívások, hiszen hasztalanul foglalják le a sürgősségi eseteket ellátó szolgálatot, amelynek elsősorban az életveszélyben vagy súlyos állapotban lévő páciensek számára kell azonnali segítséget nyújtania.

Tavaly országosan 12,7 millió hívást fogadtak a 112-es sürgősségi számon, ám ezeknek több mint fele indokolatlan volt. A telefonálók egy része csak tájékoztatást kért, másik részük viszont tévesen tárcsázta a segélyhívószámot, vagy csak telefonbetyárkodott. Raed Arafat, a sürgősségi esetek országos felügyelőségének vezetője a központi sajtónak nyilatkozva minap elmondta,

a 112-es számra befutott hívások nyomán a mentőszolgálatok évente körülbelül 2,7 millió esetet oldanak meg, de ezek közül csak megközelítőleg 1,2 millió pácienst visznek be a kórházakba.

Hozzátette, az embereknek tudatában kell lenniük, hogy a 112-es sürgősségi szám indokolatlan felhívása „ölni tud”.

A közelmúltban elindított, „A sürgősség a sürgősségi esetekre vonatkozik” elnevezésű kampány lényege, hogy tudatosítsák a lakosságban, a sürgősségi eseteket ellátó szolgálat fő szerepe az emberi életek megmentése és más sürgősségi esetek kezelése. Ennek érdekében kisfilmeken és rádiós tájékoztató hanganyagokon keresztül bemutatják, mi történik a sürgősségi eseteket ellátó szolgálat egységeiben például újraélesztés vagy más életmentő beavatkozás közben. A tévécsatornákon leadott társadalmi célú hirdetéseket magyar és német nyelven is feliratozzák.

– mutatott rá Arafat.

A marosvásárhelyi sürgősségi eseteket ellátó szolgálat főasszisztense, Vass Hajnal a Székelyhonnak elmondta, nagyon fontos a kampány, hiszen az emberek minden bajukkal a kórházi sürgősségi osztályra mennek.

„Vannak olyan háziorvosok, akik ide küldik a pácienseket. Van, aki be van tanítva, hogy mit mondjon, hogy alaposan megvizsgálják és elvégezzék a laborvizsgálatokat is.

Mindenki azzal jön, hogy az ő panasza a legfontosabb, s ez az ő szemszögéből így is van, de más beteghez képest lehet, hogy már nem olyan fontos.

Jó lenne, ha az emberek megértenék, hogy kicsi, mindennapos gondokért, krónikus betegségek jól ismert tünetei miatt ne minket, hanem a háziorvost keressék fel. Ha valaki szokatlan, hirtelen bekövetkezett változást észlel egészségi állapotában, akkor természetes, hogy ide jön, időben. De ne azzal a panasszal, hogy két hete nagyon fáj a háta. Ilyen esetben mi nem tudunk segíteni, és lehet, hogy csak tízórás várakozás után fog sorra kerülni, s akkor ezért fog panaszkodni” – ismertette a problémákat Vass Hajnal.

A főasszisztenstől azt is megtudtuk, hogy az elmúlt években megnövekedett a sürgősségi osztályra érkező páciensek száma, az orvosok száma azonban nem nőtt ezzel arányosan. Hiába hirdették meg az állásokat, nem jelentkezett senki. Szerinte az orvosok kétszer is meggondolják, hogy a sürgősségi osztályra jelentkezzenek-e vagy sem.

Kacsó Jolán, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályának főorvosa szerint nagy szükség van egy ilyen kampányra, mert „sajnos az emberek megszokták, hogy minden kis bajjal egyszerűen bejönnek a sürgősségire”.

„Ide jönnek, mert ide nem kell küldőpapír. Olyan problémákkal is, amelyeket egy háziorvosnál meg tudnak oldani, vagy amikor kimondottan szakorvosi vizsgálatra lenne szükségük. Azzal jönnek, hogy három éve fájnak az ízületeik, vagy dermatológiai problémákkal, mert kifekélyesedett a lábuk. Néha őszintén elmondják, hogy azért jönnek szombaton vagy vasárnap, mert akkor van idejük, akkor nem dolgoznak. Felsorolják, hogy mi mindent kérnek, CT-vizsgálattól vérvizsgálatig. Ezekkel a betegekkel a legnehezebb, mert amikor megpróbáljuk elmagyarázni, hogy itt csak a sürgős problémákat oldjuk meg, akkor felháborodnak. Az is megtörténik, hogy megnézik, ki az ügyeletes valamelyik osztályon, és jönnek, hogy utalják be őket, mert kérnek egy pár napos kezelést” – sorolta a főorvos, kiemelve: szerencsére, ezek csak elszigetelt esetek,

a betegek zöme és a hozzátartozók is megértik, hogy várniuk kell, amíg az orvos felszabadul és meg tudja vizsgálni.

Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a betegek sincsenek magukra hagyva, ugyanis állandóan szemmel tartja őket egy asszisztens, aki azonnal értesíti az orvost, ha a beteg állapota romlik.

A sürgősségi sorrend a döntő

Kacsó Jolán továbbá elmondta, nagy gondot jelent az is, hogy a páciensek egy része minden semmiségért mentőt hív, és lehet, hogy emiatt az orvosi segítség éppen egy igazán fontos esethez nem tud eljutni. A főorvos szerint a sürgősségi rendszer nagyon jól van kitalálva, hiszen állapota alapján minden beteg kap egy színkódot, kezdve a kritikus állapottól egészen a nem sürgősségi esetig.

Piros, sárga, zöld, kék és fehér kód szerint osztályozzák a betegeket, és ezek sorrendjében kapnak ellátást.

Piros színkóddal azonnal a kezelőbe viszik a beteget, míg sárga kód esetén 15 percen belül kell megvizsgálni. Ha valaki csonttörés, bokaficam miatt jelentkezik a sürgősségen, zöld színű besorolást kap, mivel ezek nem számítanak életveszélyes állapotnak. A zöld besorolással akár három órát is várhat.

„Nálunk egy ügyeletes orvos van. Ha van piros és sárga eset, akkor az orvos nagyon le van terhelve, ha nincs ilyen, akkor mindenki gyorsabban sorra kerül. Nagy szükség volna még orvosra, hiszen a piros eset nem tűr haladékot, rögtön el kell kezdeni a beteg újraélesztését, ellátását, ez akár 2–3 órát is igénybe vehet. Ott vannak a sárga kóddal ellátott betegek, akiket meg kell vizsgálni, stabilizálásukat el kell kezdeni. S addig a zöld, kék, fehér páciens külön helyiségben vár. Pénzalap lenne alkalmazásra, de orvoshiány van. Csíkszereda eddig nem volt vonzó, most viszont elmondhatom, hogy kezdünk virágozni, ugyanis sok új szakterület létesült, nagyjából minden van, és reménykedünk, hogy ez is vonzóvá teszi a várost a fiatal kollégák számára” – mondta a főorvos, akitől azt is megtudtuk, hogy

2022-ig egy sürgősségi esetek ellátására szolgáló épületszárny fog épülni a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban.