Meggyújtják a száraz növényzetet, ezt követően pedig bottal üthetik a nyomukat a hatóságok

Antal Erika 2019. április 13., 17:16

Annak ellenére, hogy a törvény tiltja a tarlóégetést, vidékünkön még mindig ez a legnépszerűbb módja a száraz aljnövényzet megsemmisítésének. Bár a tarlótüzek további tűzeseteket okoznak, a lakosság tavasszal nem hagy fel a parlagon maradt területek felégetésével.

Rendszeresen hívják a tűzoltóságot, az esetek többségében tarlótűz továbbterjedése miatt Fotó: Barabás Ákos

Szinte naponta hívják a tűzoltókat, mert a száraz növényzet égetése további bonyodalmakhoz vezet, nem ritka, hogy négy-öt-hat ilyen helyzethez vonulnak ki egy nap. 

A lángok gyakran terjednek tovább, meggyúl a szénakazal, szénatároló, a gazdasági épületek, és nem ritkán a lakóházak is.

A tűzoltóság hiába figyelmeztet, a sajtó hiába számol be naponta arról, hogy mekkora anyagi veszteségeket okoznak a tűzesetek, sőt emberéletet is követelnek, a lakosság ragaszkodik ahhoz, hogy elégesse a hulladékot.

{K1}

A Maros Megyei Környezetőrség vezetője, Székely Annamária lapunknak arról számolt be, hogy utoljára

tavaly bírságoltak meg egy magánszemélyt tarlóégetés miatt, idén még senkit nem sikerült azonosítaniuk.

Annak ellenére, hogy gyakoriak a tűzesetek, sem a rendőrség, sem a környezetőrség nem tudja tetten érni az elkövetőket – magyarázta az őrség vezetője.

{A}

Kevesen vannak

„Két szolgálatosunk van, futkorászhatnak a megyében bármennyit, nem kapják el a tarlóégetőket soha” – válaszolta érdeklődésünkre Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség igazgatója, hozzátéve, hogy

rendszeresen ellenőriznek, de eddig még senkit nem sikerült tetten érniük.

Annak ellenére, hogy a törvény tiltja a tarlóégetést, és a tiltást megszegő magánszemélyek 3000-től 6000 lejig terjedő összegre, a jogi személyek pedig 25 és 50 ezer lej közötti összegre bírságolhatók, tettenérés hiányában ezt nem tudták alkalmazni. A tarlóégetés azonban nemcsak a környezetet károsítja súlyosan – megsemmisíti az ott található növény- és állatvilágot, illetve anyagi javakat tesz tönkre –, hanem

a villany- és gázvezetékeket is veszélyezteti

 – hívta fel figyelmünket Adela Boţan, az E.On gázszolgáltató vállalat szóvivője. Az E.On vállalat részét képező, több megyét ellátó Delgaz Grid sajtóosztálya arról számolt be, hogy idén tavasszal

25 ezer fogyasztójuknál szakadt meg az áram- és gázszolgáltatás a tarlóégetések miatt.

Fotó: Barabás Ákos

Csökkenő számok

Kovászna megyében évről évre csökken a tarlóégetések száma és a meggyújtott területek nagysága, idén egyetlen bírságot sem róttak ki – mondta el lapunknak Lucian Cândea, a Kovászna Megyei Környezetőrség igazgatója. Kifejtette, míg két-három évvel ezelőtt hatalmas gondokat okoztak a tarlótüzek,

idén már csak kisebb területek égetéséről érkeztek jelentések, a tüzek többségének kiterjedése nem haladta meg az egy hektárt.

Hangsúlyozta, nehéz kideríteni, kit terhel a felelősség, gyakran a terület tulajdonosa hárít, bizonyítani kellene, hogy valóban ő gyújtotta meg a száraz növényzetet. Az is előfordul, hogy a szomszéd földjéről terjednek át a lángok.