A Hargita megyei önkormányzat idei költségvetésére reflektáltak az EMNP-s önkormányzati képviselők, szerintük felelőtlenség, hogy a Hargita Megye Tanácsának alárendeltségébe tartozó gyermekvédelem intézménye számára ebben az évben is csak őszig elegendő anyagi fedezetet irányoztak elő a megyei büdzséből.
Sándor Krisztina, valamint Zakariás Zoltán, az EMNP Hargita megyei önkormányzati képviselői a hétfőn elfogadott megyei költségvetés kapcsán sajtótájékoztatón ismertettek néhány sarokszámot és indokolták meg azt, hogy miért tartózkodott frakciójuk a költségvetést tartalmazó határozattervezet elfogadásától. Mint mondták, a költségvetés végső változatát az utolsó pillanatban kapták meg, ezért nem volt idejük alaposan áttanulmányozni, másrészt azért is tartózkodtak a megszavazásától, mert
a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság működéséhez szükséges összegből hiányzik hozzávetőleg 10 millió lej a költségvetésből.
{A}
Zakariás Zoltán frakcióvezető néhány sarokszámot is ismertetett arról, hogy mennyiből gazdálkodik ebben az évben Hargita Megye Tanácsa. Táblázata szerint egyelőre
302 millió lejt irányoztak elő erre évre, amelyből 148 millió működési költség, 154 millió lej pedig beruházásra szánt összeg.
Ehhez még hozzáadódik a kórházak és egyéb alintézmények költségvetése, így
összesen 500 millió lej körüli összegből gazdálkodik a megyei önkormányzat.
Mint magyarázta, három forrásból van bevétele a megyei tanácsnak: a központi költségvetésből, amely a személyi jövedelemadó és az áruforgalmi adó visszaosztásából, valamint egyéb támogatásokból áll, továbbá a megye saját jövedelmeiből, valamint harmadik forrásként a korábbi években felhalmozódott többletekből. Hargita megye 2018 év végén 53 millió lejes többletet jegyzett. A megyének ugyanakkor visszafizetendő hitele is van, bár pontos számmal nem tudott szolgálni az EMNP-s önkormányzati képviselő, úgy becsülte, hogy
hozzávetőleg 24 millió lej a korábbi években felvett hitel összege, ennyit terveztek be a tavalyi büdzsébe, hogy visszatörlesztik, végül azonban 2,7 millió lejt fizettek vissza egy refinanszírozásnak köszönhetően.
Tőle tudjuk azt is, hogy a megyei önkormányzat 50 millió lejes új kölcsönt tervez felvenni, erről tavaly fogadott el határozatot az önkormányzati képviselő-testület, ezt a tervet az EMNP és az MPP frakció nem támogatta.
A beruházási tételek közül az egyik legnagyobb összeget az utakra szánják, 103 millió lejt, amelyből európai uniós támogatás erre az évre 11,7 millió lej, a fennmaradó részt a megyei költségvetésből állnák, 91,4 millió lejt.
Tavaly a betervezett, útjavításra, útépítésre szánt 53 millió lejből mindössze 18,7 millió lejt költöttek el.
A megyei kórházak fejlesztésére pedig 33 millió lejt irányoztak elő 2019-re, amelynek legnagyobb hányadát, mintegy 30 millió lejt állami támogatásból fedeznek. Egyébként érdekességként a táblázatból kiemeltük azt is, hogy
a megyei tanács alá tartozó Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház idei költségvetése 182,5 millió lej.
Mind Zakariás Zoltán, mind Sándor Krisztina felelőtlennek ítélte meg a megyei önkormányzat hozzáállását a költségvetéssel kapcsolatban, többek között azért is, mert a gyermekvédelem számára mindössze szeptemberig, legkésőbb októberig elegendő a neki kiszabott keretösszeg.
– magyarázta Zakariás.
Az EMNP-frakcióval ellentétben Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata által küldött minapi közleményben azt olvashattuk, hogy Borboly Csaba, megyei tanácselnök
kiegyensúlyozottnak, optimistának és ambiciózusnak nevezte az idei költségvetésüket.
„Idén a beruházási listán prioritást élveznek a megyei utak és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház. Eszerint 2019-ben több mint 90 millió lejt szánnak megyei utak építésére, több mint 24 millió lejt megyei utak karbantartására és 30,6 millió lejt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházra” – sorolták.
Egyébként kerestük a honlapjukon, a hargitamegye.ro oldalon a költségvetést tartalmazó végleges határozatot, azonban még nem töltötték fel oda.