II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választását ünnepelték Marosvásárhelyen pénteken a nevét viselő római katolikus gimnázium tanulói, tanárai és szülői közössége. Egy felajánlás szerint a tanintézmény kiemelkedő teljesítményt elérő tanulói Rodostóba utazhatnak.
A Rákóczi fejedelemmé választásának emlékére szervezett ünnepi hét péntek délelőtt szentmisével ért véget a belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplomban, illetve a Vársétányon, II. Rákóczi Ferenc Pokorny Attila készítette vállszobránál.
{K1}
A szobor körül összegyűlt tanulókat, pedagógusokat és szülőket Tamási Zsolt történész, a katolikus gimnázium igazgatója köszöntötte.
– mondta, majd arról beszélt, hogy hallgatni kellett Rákóczi Ferencről az osztrák uralom évei alatt, hiszen az ő szabadságharca ihlette az 1848-as forradalmárokat.
{A}
A fejedelemről Marosvásárhelyen a „kövecses utcát” Rákóczi utcának nevezték el, a lépcsőt, amelyet Bernády György alakíttatott ki, Rákóczi-lépcsőnek, a Maroson átívelő, 1911-ben átadott, öt méter széles vashidat is Rákóczi-hídnak hívják.
A fejedelem nevét vette fel 1941-ben a város római katolikus főgimnáziuma, de Rákóczi nevét büszkén viseli ma a katolikus gimnázium közössége is. Hiszen „a név kötelez” – hangsúlyozta az igazgató, arra is felhívva a figyelmet, hogy „Rákócziban olyan fejedelmet ünnepelhetünk, aki következetesen tudta, hogy hogyan szolgálhatja nemzete, országa boldogulását. Aki zászlai alatt egyesíteni tudott magyart és nem magyart, katolikust és protestánst, egyházit és világit. Aki nem egyszerűen csak kuruckodott, de komoly és felelős politikusként figyelte az európai politikai változásokat, lobbizott nemzete érdekében, kereste a jogi lehetőségeket, hogy az országot felszabadíthassa az uralkodó és kegyetlenkedő birodalom rabsága alól” – méltatta a nagy fejedelmet Tamási Zsolt.
Az ünnepségen résztvevő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, mint Magyarország leggazdagabb emberét, legnagyobb földesurát emlegette II. Rákóczi Ferencet, aki mégis száműzetésben, vagyontalanul halt meg, nem térhetett vissza soha szeretett hazájába.
– hangsúlyozta a politikus.
Potápi gratulált mindazoknak, akik kiálltak és küzdöttek a katolikus iskola újraindításáért. Úgy fogalmazott, hogy „a háborút könnyű megnyerni, hiszen ismerjük az ellenfelet, de a békét megőrizni sokkal nehezebb feladat”. Az idei évet a Magyar Országgyűlés Rákóczi-évnek nevezte el. Ennek jegyében több ünnepi eseményt is szerveznek azokon a helyeken, településeken, ahol a fejedelem megfordult. Ebből az alkalomból a magyar kormány részéről egy felajánlást is tett Potápi:
az első húsz diáknak, akik valamilyen kiemelkedő teljesítményt érnek el az iskolában, ősszel biztosít egy utat Törökországba, a Rodostóban és Isztambulban szervezett Rákóczi ünnepi megemlékezésekre.