Öt erdélyi közéleti személyiség munkáját ismerték el rangos magyar állami kitüntetésekkel
Öt erdélyi közéleti személyiségnek adományozott rangos állami kitüntetéseket Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából öt erdélyi közéleti személyiség
a nemzet és a haza szolgálatában végzett példaértékű munkáját méltatták és jutalmazták pénteken a csíkszeredai Lázár-ház dísztermében.
Az Áder János, Magyarország köztársasági elnöke által adományozott rangos magyar állami kitüntetéseket Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője adta át. A főkonzul kiemelte: azt látják, hogy
a nemzet és a haza szolgálata Székelyföldön nehezebb, több, és másfajta erőt és áldozatot igényel.
Éppen ezért tartják fontosnak újra meg újra megerősíteni, hogy a magyar kormány az erdélyi magyarság mellett áll. A kitüntetettekhez szólva hozzátette: életútjuk, és a hivatásukban végzett tevékenységük büszkeséggel tölti el a díjazókat.
A pénteki ünnepségen a magyar himnusz közös eléneklése után elsőként Ádám Gyula fotó- és grafikusművész munkásságát díjazták.
Ádám Gyula Csíkkarcfalván született 1961. november 28-án, majd a marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakán végzett 1981-ben. Főleg néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít, többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és szórványban élő magyar emberekről, sorsokról. Áder János köztársasági elnök Ádám Gyulának „a moldvai és gyimesi csángó, illetve székelyföldi magyar emberek mindennapjait kivételes érzékenységgel megörökítő, dokumentarista stílusú fotográfiái elismeréseként” a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta.
Ezt követően Becsek-Garda Dezső Kálmán szociológus, történész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense „a gyergyói magyarság megmaradása, illetve múltjának feltárása érdekében végzett magas színvonalú munkája, hiánypótló könyvei és publikációi, valamint jelentős tudománynépszerűsítő tevékenysége elismeréseként” szintén a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át. Garda Dezső Kolozsváron született 1948. augusztus 26-án. Eddig 26 könyve, 5 szerkesztett kötete, 127 könyvekben, szak-folyóiratokban közzétett nagyobb tanulmánya jelent meg.
Harmadikként Kerekes László, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb Plébánia plébánosa, szentszéki tanácsos vehette át a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést „az erdélyi magyarság, különösen a gyermekek és a fiatalok nemzeti öntudatának erősítése, hitéletének gazdagítása, valamint a magyar cserkészet megerősítése és terjesztése érdekében végzett szolgálata elismeréseként”.
Kerekes László 1968. július 23-án született a Kovászna megyei Gelencén, 2004-től pedig a kézdivásárhelyi Boldog Özséb plébánia plébánosa. A vasárnapi szentmisék alatt zsúfolásig megtelik a templom, gyermekek hada van ott, és ministránsok csapatai veszik körül az oltárt. Nagy gondot fordít a gyermekek és fiatalok képzésére.
A továbbiakban Spielmann Mihály művelődéstörténész, író munkásságát méltatták, aki 1947. május 24-én született Marosvásárhelyen. Eddigi életpályáját méltatója, találó módon három szóban összegezte: Marosvásárhelyért, Erdélyért, a magyarságért. Spielmann Mihálynak a történelem, azon belül Erdély és a magyarság történelme iránti érdeklődése gyerekkorában kezdődött, amikor báró Kemény János feleségéhez, Augusta Pattonhoz járt angol nyelvórára. A bárónőtől angolul tanult, „János bácsitól” a múltat sajátította el, úgymond emberközelből. Számára már gyerekkorában egyértelmű volt, hogy történész lesz. Spielmann Mihálynak „az erdélyi magyarság és zsidóság múltjának feltárása érdekében végzett kutatásai és publikációs tevékenysége elismeréseként” a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozták.
Végül, de nem utolsó sorban Mihály János történész, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa vehette át a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést. A kutató 1964. szeptember 13-án született Lövétén, azóta is ott él.
Mihály János munkássága bizonyíték arra, hogy a szülőföldhöz, Székelyföldhöz való kötődés nem elméleti síkon képzelhető el, hanem a valós jelek kutatásában. Számos kutatása irányul a székely jelképhasználat témájára, és tagja is ilyen kutatásokat végző munkacsoportnak, szerkesztője több ilyen jellegű tanulmánykötetnek is. Éppen ezért a kitüntetést „Székelyföld történelmi emlékeinek feltárása, valamint a székely magyarság identitásának megőrzése érdekében végzett munkája elismeréseként” vehette át.
{P11}