Nem nőtt a tüdőtuberkulózis miatt kezeltek száma Hargita megyében

Hargita megye hosszú évek óta többnyire első helyen áll országszerte a legkevesebb tbc-s esetet jegyző megyék között. A tüdőtuberkulózis kezelésében a kórokozó multirezisztens fajtái állítják a legnagyobb kihívás elé az orvosokat, de ilyen esetek ritkán fordulnak elő a megyében.

Nem nőtt a tbc-s megbetegedések száma – hangsúlyozta lapunknak Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője egy, a megyei egészségbiztosítási pénztár által a tüdőtuberkulózis elleni világnap apropóján kiadott, félreértelmezhető statisztikai adat kapcsán, amely a sajtóban is megjelent.

Az egészségbiztosítási pénztár által a kórházaktól kapott jelentések alapján összegzett adatok szerint 2016-ban 927 esetben végeztek tbc elleni kezeléseket a megye kórházaiban, összesen 11 714 lej értékben, ezzel szemben a 2018-as évnél már 1481 eset jelenik meg, 18 013 lejes kezelési összértékkel. A statisztika vélhetően a tbc-s betegeknek elrendelt kórházi kezelések, egészségügyi ellátások mindegyikét külön esetként jegyzi, így egyrészt látszólag sok a tüdőtuberkulózisos beteg a megyében, másrészt számuk két év alatt a másfélszeresére nőtt.

{A}

Ez azonban távolról sincs így, hiszen

Hargita megye hosszú évek óta rendszerint első helyen áll országszerte a legkevesebb tbc-s esetet jegyző megyék között, évente a százat sem éri el a megbetegedések száma

– közölte érdeklődésünkre Tar Gyöngyi, hangsúlyozva, hogy nem nő a tüdőtuberkulózisos esetek száma. Az általa vezetett intézmény adatai szerint például 2017-ben mindössze 58 tbc-s megbetegedés történt a megyében. Ez megyei vonatkozásban olyan kevés, hogy név szerint tudják a betegekről, hogy ki kicsoda, hol és milyen körülmények közt élnek, annál is inkább, mivel az új megbetegedések esetében a szigorú járványügyi előírásoknak megfelelően kiterjedt ankétot kell végezni a fertőző betegség terjedésének megakadályozása érdekében – mondta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.

A megbetegedés veszélyét illetően Tar Gyöngyi elmondta, a tbc egy légúti megbetegedés, „de nem egy olyan betegség, ami egy tüsszentéssel terjed”,

a beteggel való tartós együttlét vagy ismétlődő találkozás esetén áll fenn a legnagyobb veszély a megfertőződésre.

Ezért a beteg családjában vagy munkahelyén terjedhet el a legnagyobb eséllyel a kór, de például az is megbetegedhet, akivel rendszeresen együtt ingázik. Tévedés tehát, hogy ez egy hátrányos társadalmi rétegekben terjedő kór,

előfordult már olyan is a megyében, hogy orvos kapta el a betegtől, vagy tanár az általa tanított diáktól.

A tbc-baktérium általában a legyengült immunrendszerű emberekre jelenti a legnagyobb veszélyt, az orvosokat pedig a kórokozó multirezisztens, azaz a különféle gyógyszerekre ellenálló fajtái állítják a legnagyobb kihívás elé a tüdőtuberkulózis kezelésében – tájékoztatott a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy Hargita megyében ilyen megbetegedés ritkán fordul elő.

Az Országos Egészségügyi Intézet adatai szerint 2016-ban valamivel több mint félezer esetben bizonyult multirezisztensnek a tbc-baktérium az országosan feljegyzett, jócskán több mint tízezer megbetegedés esetében.

Az Egészségügyi Világszervezet éves felmérései szerint Romániában javul a helyzet a tüdőtuberkulózisos megbetegedések tekintetében. A legutolsó felmérés 2017-re vonatkozik, akkor 14 ezer eset került be a nyilvántartásba, ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ország azonban még így is a tbc által leginkább érintett államok közé tartozik Európában – a negyedik helyen áll a listán Oroszország, Ukrajna és Üzbegisztán után. Egy 2015-ös adat szerint viszont – amelyet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adott ki – a kontinensen Románia áll a legrosszabbul a 15 évnél fiatalabb tbc-s betegek arányát illetően.