A medvehelyzet visszásságaira hívják fel a figyelmet: minden természetjáró potenciális áldozat

Bíró Blanka 2019. március 26., 19:27

Egyre több lesz a vadkár és az áldozat a háromszéki vadásztársaságok vezetői szerint, ha a hatóságok nem alkalmazzák a törvényt a medvék jelentette veszély elhárítására. Közölték, az elszaporodott ragadozók egyre szokatlanabbul viselkednek, a bukaresti illetékesek pedig gúnyt űznek a lakosok panaszaiból.

A szakemberek szerint a román állam nem kezeli kellő komolysággal a medveproblémát Fotó: Bíró Blanka

Nehéz évet jósolnak a vadászok az amúgy is elszaporodott romániai medvepopuláció létszámának növekedése, valamint az erdőben fellelhető élelem várható apadása miatt. Sárkány Árpád, az Abies Hunting vadászatszervező cég vezetője keddi – vélhetően a kőrispataki, halálos áldozatot követelő medvetámadásra időzített – sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett,

mindenki potenciális áldozatnak számít, aki a medvék által sűrűn lakott vidékeken kimerészkedik az erdőbe, mezőre, mivel fokozott veszély leselkedik rá.

A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke emlékeztetett, 2016-ban az akkori technokrata román kormány a civil szervezetek nyomására teljesen betiltotta a vadászatot a nagyragadozókra, megkérdőjelezve a hivatalos állománybecslést. Mivel abban végül mindenki egyetértett, hogy

három évvel ezelőtt körülbelül 6400-6800 medve élt az országban, a hivatalosan elfogadott 9 százalékos éves szaporulat mellett az állomány létszáma becslések szerint további kétezerrel nőtt.

Ráadásul a hazai medvepopuláció 78 százaléka Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében él, ezért ebben a térségben rendkívül gyakoriak a támadások és a vadkárok.

Már nem tart a vad az embertől

A vadászok úgy vélik, noha a bukaresti környezetvédelmi minisztériumnak és a többi állami szervnek minden eszköze megvan rá, semmit nem tesznek a megelőzés érdekében. Tavaly megjelent a Hivatalos Közlönyben a barnamedve-gazdálkodás hosszú távú akcióterve,

a 148-as számú törvény pedig arra kötelezi a zöldtárcát, hogy ahányszor a helyzet megkívánja, írja ki a kilövési kvótát, de évente legalább egyszer.

Annak ellenére, hogy 2017-ben jóváhagytak 140 medve kilövésére vonatkozó kvótát, azóta csak 124 engedélyt bocsátottak ki, 174 kérést pedig visszautasítottak.

Közel félszáz medvét átköltöztettek ugyan, ám 90 százalékuk visszatért eredeti életterébe.

Az akciótervet a bukaresti Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) koordinálása alatt szakemberek készítették, akik a tavaly elfogadott dokumentumban elismerik, hogy a vadászat az egyetlen mód a túlszaporodott állomány visszaszorítására.

Nincs még olyan vészhelyzet, amit ennyire szemtelenül kezelnek a romániai hatóságok, mint a vadkérdést

– jelentette ki Sárkány Árpád. A szakember rámutatott, a veszély idén fokozódik, hiszen a tavalyi bő makktermést ínséges esztendő követi, az elszaporodott medvék pedig már nem is félnek, hiszen nem vadásznak rájuk. Arra is kitért, hogy

a medvék számának növekedésével párhuzamosan csökken a lakosság toleranciaszintje, amit az is bizonyít, hogy 2018-ban 84 medvét fogtak el a gazdák csapdával.

László Béla, a Kovászna Megyei Vadászati és Horgász Egyesület elnöke felhívta a figyelmet, hogy miközben az ICAS megállapítja egy terület medveeltartó képességét, akad olyan terület, ahol 29 példány lenne az optimális szám, ehhez képest 270 egyedet tartanak nyilván.

A környezetvédelmi minisztérium csúfot űz belőlünk. A kilövési kérésekre azt válaszolják, erre nem látnak okot, ha a medve nem pusztított el legalább tíz szarvasmarhát vagy ötven juhot

– részletezte László Béla. Elmondta, a medvék szokatlanul viselkednek, a települések közelében, energiafűz-ültetvényekben, hidak átereszei alatt bocsoznak.

Fodor István, Bodok polgármestere, a helyi vadásztársaság vezetője arról beszélt, noha medveveszély esetén a beavatkozást a csendőrökre bízták, ők nincsenek erre felkészülve, és megfelelő fegyverük sincs.

A csendőrök nem mennek be az erdőbe, minden éjjel felköltik a vadászokat. Amikor Sepsiszentgyörgyön sétált a medve, ki sem szálltak az autóból

– részletezte a polgármester, aki szerint a civil szervezetek, a minisztérium csak a medvét és a kutyákat védik, az viszont senkit nem érdekel, hogy közben tizedelik az apróvadat, eltűntek a farkasok.

Óva intik a lakosságot az erdei túráktól

A Kovászna megyei vadásztársaságok gyűjtést indítottak a kőrispataki medvetámadás során elhunyt áldozat árván maradt két lánya javára. Sárkány Árpád ennek kapcsán megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy

miközben a megsebesített, elhunyt áldozatoknak és családjuknak nem fizet kártérítést az állam, a vad 40 ezer eurós eszmei értékének kifizetésére kötelezhetik, aki elpusztít egy medvét.

Felidézte, bűnvádi eljárás indult annak nyomán, hogy tavaly októberben egy Nagyajta közeli vaddisznóvadászaton az egyik vadászra rátámadt a medve, a társa pedig az életét mentve lelőtte róla a vadat.

Egyre nagyobb a veszély, emiatt mindenkit óva intünk az erdei túráktól, sőt a családi gombászást, az erdei sátorozást is veszélyesnek tartjuk. Kár, hogy ezek a szabadidős tevékenységek lassan megszűnnek

– jelentette ki a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke.

Integrálni a természetvédelmet és a vadgazdálkodást
A román környezetvédelmi minisztérium által kidolgozott, a hazai barnamedve-populáció megőrzését célzó akcióterv tényként kezeli az állomány túlszaporodását, és az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a populációszabályozás érdekében végzett vadászattal is számol. A megelőzésre fekteti a hangsúlyt, és teljesen betiltaná a vadászatot azokban a régiókban, ahol csak néhány barnamedve él, ám engedélyezné a beavatkozást, ahol túlszaporodott az állomány. Az akcióterv integrálni próbálja a természetvédelmi és vadgazdálkodási érdekeket: fő célja a medveállomány, illetve az élőhelyek megőrzése, de hangsúlyosan szerepelnek benne a ragadozó által okozott károk, az emberre veszélyes támadások megelőzésének, illetve kárpótlásának szükséges elemei is.