Az eperszedés áldozatai – több ezerre tehető az iskolaelhagyók száma Székelyföldön
Százezres nagyságrendű azon diákok száma, akik bár szerepelnek a romániai tanintézetek nyilvántartásában, valójában már az országot is elhagyták, mert szüleik a könnyebb megélhetés érdekében külföldre mentek dolgozni.
A romániai oktatási rendszer legaggasztóbb problémája a diáklétszám-csökkenés – jelentette ki a közelmúltban több nyilatkozatában Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. A tárcavezető szerint drasztikusan csökken a diákok száma:
az adatok szerint jelenleg 1,5 millióval kevesebb gyerek van a közoktatási rendszerben, mint 15 évvel ezelőtt, vagyis 4,3 millióról 2,8 millióra csökkent a számuk.
A miniszter az elvándorlással magyarázza létszámcsökkenést. Az iskolaelhagyás mértékének megállapításában gondot jelent az, hogy a vonatkozó törvény értelmében a tanintézetek nem vezethetik ki nyilvántartásukból a tanév elején hozzájuk beíratott gyerekeket, akik időközben külföldre távoztak szüleikkel. Ezzel magyarázható, hogy – az oktatási miniszter által ismertetett adatok szerint – csak Spanyolországban 100 ezer olyan gyerek van, aki valamely romániai tanintézet nyilvántartásában is szerepel, és akit iskolaelhagyónak nyilvánítanak.
{A}
A külföldi munkavállalások következményének tulajdonítható iskolaelhagyások Székelyföldön is komoly kihívás elé állítják a tanfelügyelőségeket.
Hargita, Maros és Kovászna megyében több ezerre tehető a tanév eleji beiratkozás után szüleikkel külföldre távozó diákok száma.
A Hargita megyei tapasztalatok szerint a szülők rendszerint semmilyen hivatalos formában nem jelzik a tanintézetek vezetőségének azt, hogy iskolaköteles gyereküket magukkal viszik külföldre.
„Felhívtuk az iskolák képviselőinek figyelmét, hogy amennyiben megtudják, hogy például Józsikát elvitték Spanyolországba, valahogy hassanak a szülőkre, rokonokra, hogy adjanak le kérést arról, hogy kiveszik a gyereket az iskolából, mert egy évig Spanyolországban folytatja tanulmányait. Ilyenkor ki lehet venni a nyilvántartásból. A legtöbb esetben azonban az történik, hogy az anyuka fogja Józsikát, elmegy Spanyolországba, és erről nem értesít senkit” – foglalta össze a problémát Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő.
Megjegyezte, ilyen esetben a gyerek nyilvántartásban marad abban a tanintézetben, ahova szülei beíratták, hiszen megalapozott indokkal ki sem vehetik onnan.
A hasonló esetek miatt a tanfelügyelőségnek pontos adatai sincsenek az iskolaelhagyás mértékéről.
Ráadásul a jelenség mérésének kritériumai sem egységesek. A statisztikai intézet szerint például akkor minősül iskolaelhagyásnak a tartós hiányzás, ha a gyerek egy évig nem jár iskolába és a tanév végén lezáratlan marad a tantárgyakból. Az oktatási tárca viszont két év után minősíti iskolaelhagyásnak az esetet, akkor, amikor a gyerek már két évvel meghaladta az adott évfolyam átlagéletkorát. Emiatt még a hivatalos adatok is eltérők lehetnek – mondta a főtanfelügyelő. Görbe Péter szerint
Hargita megyében a közoktatási rendszerben nyilvántartott diákoknak mintegy 3–4 százaléka egyáltalán nem vagy csak alkalmanként látogatja az iskolát szülei külföldi munkavállalása miatt.
A diáklétszám alapján 1500 és 2000 között lehet a hasonló helyzetben lévő tanulók száma. Mivel az oktatás tíz osztályig kötelező és megbírságolható az a szülő, aki nem járatja iskolába gyerekét, a tanfelügyelőség felkérte a tanintézetek vezetőit, hogy értesítsék az önkormányzatokat is arról, ha egy gyerek tartósan hiányzik, reménykedve abban, hogy az érintett intézmények együttműködésével hatékonyabban tudják kezelni a problémát.
Miközben Hargita megyében főként a felsőbb tagozatos diákok körében, azaz nyolcadik osztálytól kezdődően gyakoribb az iskolaelhagyás, Maros megyében elsősorban elemi osztályból maradnak ki a tanulók – tudtuk meg Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől. Pontos számokat ugyan ő sem tudott közölni, de azt elmondta, hogy
a Maros megyei oktatási rendszerben is meglehetősen sok gondot okoz a jelenség. Főként a vándorló életmódot folytató közösségekben élő gyerekek körében gyakori az iskolaelhagyás.
Ők ugyanis családjukkal járják külföldet, és kimaradnak az iskolából. A lányok ráadásul negyedik osztály után jellemzően végleg otthagyják az iskolapadot, mivel ők ezekben a közösségekben 12 éves koruktól már felnőttnek számítanak, férjhez mennek, családot alapítanak, és nem járnak többé iskolába. A fiúk is csak azóta végzik el a nyolc osztályt, amióta a gépjárművezetői jogosítvány megszerzésének feltételévé vált az általános iskola befejezése – mondta Illés Ildikó. Az iskolaelhagyás fokozott problémát jelent vidéken, például a Nyárád mente magyar falvaiban is, ugyanis ott csak a későbbi iskolaelhagyókkal telnek fel az indítandó osztályok tanév elején – tudtuk meg a főtanfelügyelő-helyettestől.
Illés Ildikó azt is elmondta, megpróbálnak mindent megtenni, hogy megfékezzék a jelenséget és az iskolában tartsák a gyerekeket, de elsősorban azoknak a szülőknek kellene változtatniuk a hozzáállásukon, akik külföldre mennek és kiveszik az iskolából gyermeküket, ők viszont csak a jelenre és a megélhetésre koncentrálnak, gyerekük jövőjére kevésbé.
Kovászna megyében idén már a rendőrség segítségét is kérte a megyei tanfelügyelőség az iskolaelhagyás megfékezése érdekében.
Kiss Imre főtanfelügyelő a Székelyhonnak nyilatkozva elmondta, ők következetesen mérik és tenni is próbálnak az iskolaelhagyás ellen. Mintegy 600–700 problémás diákról tudnak, közülük majdnem 500 szerepel ugyan a tanintézetek nyilvántartásában, de egyáltalán nem jár iskolába.
– ismertette az adatokat a főtanfelügyelő. Kiss Imre elmondta, idén már nemcsak az érintett települések polgármestereinek küldték el a problémás diákok listáját, hanem a megyei rendőrségre is elmentek, és együttműködést kértek a hatóságtól a probléma kezelése érdekében.
Egy iskolaköteles gyermeknek kötelező volna iskolába járnia, de a kötelezettség ellenőrzését az iskola nem tudja felvállalni – közölte a főtanfelügyelő. Szerinte rendszerszintű problémák – a rendezetlen szociális háttér, a rossz megélhetési körülmények – állnak a hátterében annak, hogy ezek a gyerekek nem járnak iskolába.
„A pillanatnyi helyzet miatt a szülők feladnak bármilyen perspektívát, ami a gyerek jövőjét illeti, tehát az a fele mellékessé válik akkor, amikor elmehetnek két hónapra epret szedni Olaszországba. Ilyen rengeteg van. (…) Ez ciklusonként ismétlődik, általában ez a szám jelenik meg a következő évben is. A gyerekek lezáratlanul maradnak, megbuknak, addig, amíg egy részük a korhatár miatt kibukik a rendszerből, őket nevezzük iskolaelhagyóknak. A többit továbbra is beírjuk a nyilvántartásba, ők addig nem hagyhatják el az iskolát, amíg iskolakötelesek és életkoruk ezt megengedi, de végül mind osztályismétlőkké válnak” – jellemezte a Kovászna megyei főtanfelügyelő az évről évre ismétlődő helyzetet, amelyre egyelőre nincs hatékony megoldás sem a megyében, sem az ország többi részén.