A mi jelenünket építették a negyvennyolcasok
1848 hőseire nem hozhatunk szégyent, nem engedhetünk semmilyen nyomásgyakorlásnak, összefogásra van szükségünk – hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Marosvásárhelyen, az előrehozott évfordulós megemlékezésen.
Megtelt csütörtök délután a Postarét, hozzávetőlegesen ezerötszáz marosvásárhelyi magyar vett részt az emlékünnepségen, amely Kásler Magda, a Maros Művészegyüttes művészének éneklésével kezdődött. Őt követte Lakatos Péter református lelkipásztor, aki a forradalom jelentőségéről beszélt.
Vass Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ városi szövetségének elnöke Petőfi Sándor Marosvásárhelyen írt sorait idézte, amelyben a költő a forradalomról, a szabadságharcról írt. Vass szerint ahogy a forradalom után 19 évvel a magyarok meg tudtak egyezni az osztrákokkal, képesek voltak kezet nyújtani a fejlődésért, most is szükség van a megbékélésre. Ez azonban nem a magyarokon múlik, hiszen ahogy Vass fogalmazott:
A politikus után Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét Sebestyén Aba színművész adta elő.
{K1}
A megemlékezés lehetőség, hogy egy pillanatra megálljunk, magunkba nézzünk, számot vessünk, hogy mi maradt abból, amit őseink vállaltak – hangsúlyozta beszédében Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy 1848. március 15. emléke és üzenete világossá teszi, mit jelent magyarnak lenni.
Amint fogalmazott, a magyarok ezeréves keresztény kultúra büszke tulajdonosai, büszkék a bátorságra és a kitartásra, arra, hogy dolgos nemzet tagjai, akik bárhol a világban képesek megállni a helyüket.
Büszkék vagyunk, hogy szabadok vagyunk, bár a különböző hatalmak időről időre megpróbálták elvenni a szabadságunkat
– emelte ki Szijjártó, hozzátéve, hogy „az 1848-as forradalmárok a mi jelenünket építették”, de a szuverenitásáért és a szabad döntésért a magyarságnak ma is meg kell küzdenie.
A forradalom és szabadságharc hősei megértették az idők szavát, cselekedeteik megmutatják, hogy kik voltunk, kik vagyunk és kik lehetünk.
1848 hőseire nem hozhatunk szégyent, nem engedhetünk semmilyen nyomásgyakorlásnak, összefogásra van szükségünk
– hangsúlyozta a politikus, aki az egységes fellépés jelentőségét emelte ki. Szijjártó Péter köszönetet mondott a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium közösségének is a bátorságukért és kitartásukért, azért, hogy nem adták fel a küzdelmet.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szintén a méltóságról, az 1848-as hősök áldozatáról, bátorságáról beszélt, arról, hogy a forradalom jelszava az egyenlőség volt, ami ma sem veszítette el időszerűségét.
„Egyéni és közösségi méltóságunkat vették célba azok, akik támadnak” – mondta, kitérve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának megalakulásért vívott küzdelemre is. Elmondta, az utóbbi hét évben olyan sok energiát fektettek abba, hogy megakadályozzanak jogaink érvényesítésében, hogy ha azt az energiát arra fordították volna, hogy az egyetem jobb legyen, akkor sokkal előbbre tartanánk ma, magyarok és románok. Mert
azzal, hogy a magyarok jogokat követelnek, senkit nem károsítanak meg. A szabadság ugyanis osztható, jut belőle mindenkinek, magyarnak is, románnak is
– emelte ki beszédében Kelemen Hunor.
A Maros Művészegyüttes rövid előadását követően Sebestyén Péter római katolikus lelkipásztor mondott áldást. A Postaréten a megemlékezés koszorúzással, valamint a himnuszok eléneklésével ért véget.
{A}