Rendőri túlkapás vagy szabályos eljárás történt Székelyudvarhelyen?
Rendőri túlkapás, vagy a közbiztonság érdekében végrehajtott szabályos eljárás? Ez a kérdés merül fel egy üzletember és a helyi rendőrség minapi esete kapcsán, amely során előbbit túl hangos közlekedésért és veszélyeztetésért bírságolták meg Székelyudvarhelyen.
Egyetlen pontban egyezik a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség és az általa megbírságolt, Magyarországon élő marosvásárhelyi üzletember pénteki története: az eset helyszínére egyformán emlékeznek. Annyi tehát biztos, hogy a szerkesztőségünket megkereső T. Cs. a Vár utca felől a Városháza tér felé közlekedett pénteken. Azzal kapcsolatban azonban, hogy az ott történtek miatt miért és hogyan bírságolták meg, merően eltérő a két fél álláspontja.
Mint T. Cs. lapunknak elmondta, szerinte rendőri túlkapás történt, hiszen elsőbbséget adva, teljesen szabályosan tért ki péntek délután a székelyudvarhelyi Vár utcából a Városháza tér felé. A manővert követően azonban a helyi rendőrség egyik járműve hang- és fényjelzésekkel eredt a nyomába, megállásra késztetve az üzletembert.
László Szabolcs, a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség vezetője is megerősítette, hogy kollégái T. Cs. után mentek, erre szerinte megalapozott okuk volt. A hivatalos álláspont szerint az üzletember nem közlekedett szabályosan, sőt az eset előtti napokban már több lakossági bejelentést is kaptak azzal kapcsolatban, hogy egy Audi rendszerint nagy sebességgel közlekedik a városban. Így,
amikor március 8-án meglátták, hogy T. Cs. „nagyon gyorsan vágott ki a Vár utcából, veszélyeztetve a közlekedésben résztvevő autósokat és gyalogosokat”, úgy döntöttek, utána mennek.
Ezt követően az üzletember elmondása szerint látva a hang- és fényjelzéseket, félrehúzott, ekkor pedig az egység helyettes vezetője, Katona Lóránt „megfélemlítő viselkedéssel rohant az autójához, és durván felszólította, hogy nyújtsa át az őt igazoló okmányokat”. Ezt meg is tette, átadta a személyes és a gépjármű iratait, majd azt az utasítást kapta, hogy kövesse őket a városi rendőrség székhelyéhez. T. Cs. elmondása szerint meglepődött, de követte az utasításokat. A rendőrség közlekedésrendészeti osztályán aztán egy óra várakozás után Katona Lóránt odalépett hozzá, majd „maximális arroganciával és önteltséggel” annyit mondott, hogy innen a főnök foglalkozik az üzletemberrel, és köszönés nélkül távozott. T. Cs. a viselkedése mellett azt is kifogásolta, hogy
a helyi rendőrség helyettes vezetője nem beszélt vele magyar nyelven, holott az ő okmányaiból kiderült, hogy magyar anyanyelvű.
A helyi rendőrség álláspontja szerint mindez másként történt. Mint érdeklődésünkre elmondták, az igazoltatás alatt nem léptek fel megfélemlítően, illetve azért kérték, hogy T. Cs. kövesse őket a városi rendőrséghez, mert az általa elkövetett kihágás megbírságolása nem tartozik a hatáskörükbe. Ezért adták át az ügyet az állami rendőrségnek egy ténymegállapító jegyzőkönyvben, amelyben összefoglalták, milyen kihágásokat észleltek. Azt is elmondták, hogy
mivel az üzletember bukaresti rendszámú autót vezetett, először valóban románul szóltak hozzá, azt követően azonban, hogy kiderült számukra, magyar anyanyelvű, már magyarul folytatták a beszélgetést.
T. Cs. a történet folytatásaként elmondta, az állami rendőrségnél további másfél órát várakozott, majd egy közlekedésrendész átadta neki a jegyzőkönyvet, amelyet szerkesztőségünknek is továbbított. Ebben a következő áll az Audival elkövetett szabálytalanságról, szó szerint:
A jegyzőkönyv utolsó mondatában arra is kitérnek, hogy a bírságot a helyi rendőrség jegyzőkönyve alapján rótták ki. T. Cs. négy büntetőpontot és ennek megfelelően 580 lejes bírságot kapott.
Az üzletember szerint azonban lehetetlen lett volna elkövetni a jegyzőkönyvben leírtakat, hiszen egy újgenerációs, állandó összkerékhajtasú, automata váltós és a létező összes biztonsági felszereléssel ellátott autót vezetett, amelynek „képtelenség kipörgetni a kerekeit”. Ezt egyébként a jegyzőkönyvben is feltüntette, lapunknak pedig arról is beszélt, hogy a gyorsasággal kapcsolatos vádakat is megalapozatlannak tartja, hiszen nagy forgalom volt a városban, így nem is lehetett gyorsan hajtani. Az autó ráadásul egy olyan navigációs rendszerrel is fel van szerelve, amely percre pontosan rögzíti, hol jártak vele és milyen sebességgel hajtottak.
T. Cs. a péntek délelőttre vonatkozó adatokat is elküldte szerkesztőségünknek, ebben pedig látszik, hogy 8 óra 15 perc és 10 óra 55 perc között 7,6 kilométert tett meg Székelyudvarhelyen, ez idő alatt pedig
legtöbb 47 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedett,
az esetek többségében azonban óránkénti 10 és 30 kilométer közötti sebességgel. A rendszer adataiból továbbá az is kideríthető szerinte, hogy idén pénteken volt először Székelyudvarhelyen, így az sem lehet valós állítás, hogy a hét folyamán több bejelentés érkezett vele kapcsolatban. Éppen ezért tartja felháborítónak a helyi rendőrök részéről tapasztalt bánásmódot.
Külön kitért rá: tiszteli a rendőröket. Ha valóban hibázott volna, vállalná a felelősséget, ebben az esetben azonban szerinte rendőri túlkapásról és zaklatásról van szó. Azt is kifogásolta, hogy az előírások szerint nem is tartozik a helyi rendőrség hatáskörébe a gépjárművezetők megállítása és igazoltatása.
László Szabolcs másként látja. Mint mondta, a helyi rendőrség működését szabályozó, 2010-ből származó 155-ös törvény kimondja, hogy a helyi rendőröknek joguk van jelzéseket használni a járművezetők megállítására. A jogszabályt mi is átnéztük, és valóban szerepel benne ez az előírás, csak az is kapcsolódik hozzá, hogy erre kizárólag azokban az esetekben van joguk, amelyre kiterjed a hatáskörük az említett törvény szerint. Ezek között azonban nem említik sem a gyorshajtást, sem a zajkeltést.
A Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség vezetője ezzel kapcsolatban kifejtette, amennyiben a városlakók azt látják, hogy egy ilyen esetben a helyi rendőrök – noha a helyszínen vannak – nem tudnak eljárni vagy nem járnak el, felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért működik helyi rendőrség a városban.
Ugyanez a helyzet áll fent olyankor is, amikor bűncselekményt észlelnek. Elmondása szerint egy lopás alkalmával például nem hunyhatnak szemet a tett fölött csak azért, mert nem szerepel a feladataik között. Észlelés után közbe lépnek, ténymegállapító jegyzőkönyvet készítenek és átadják az ügyet az állami rendőrségnek, mert csak utóbbi folytathat nyomozást. A pénteki esetben is hasonlóan jártak el:
felmérték a helyzetet, és mivel az meghaladta a hatáskörüket, hiszen a 155-ös törvény nem ad lehetőséget számukra, hogy ilyen esetben bírságoljanak, átadták az ügyet az állami rendőrségnek.
„Arra tettünk esküt, hogy a közösséget fogjuk védeni. Amennyiben egy járművezető nem tartja be a közlekedési szabályokat, a helyi rendőrség a következőkben is intézkedni fog, ha pedig meghaladja a hatáskörét, át fogja adni az ügyet az állami rendőrségnek” – nyomatékosított László Szabolcs.
A helyi rendőrség vezetője arra is kitért, hogy T. Cs. 2016 óta többször is összetűzésbe került a törvénnyel: elmondása szerint több ízben is ítélet született ellene, és jelen pillanatban is hatósági felügyelet alatt áll. További részleteket nem árult el, csupán annyit, hogy közlekedési és egyéb kihágások is szerepelnek ezek között.
Mint a Just.ro bírósági portált böngészve kiderült, T. Cs. ellen valóban több ügyben is ítélet született az elmúlt években, ezek túlnyomó többsége azonban gazdasági jellegű. Egy ilyen ügy miatt
felfüggesztett börtönbüntetést is kapott, amely most is érvényben van.
Az üzletember érdeklődésünkre nem is tagadta múltbéli tévedéseit, hangsúlyozta azonban, hogy súlyos közúti kihágásai nem voltak, sohasem bírságolták meg szabálytalan előzésért vagy éppen ittas vezetésért. A gazdasági jellegű bűncselekményeknek pedig meglátása szerint semmi közük sincs a pénteki esethez.
„Természetesen nem titok, amit tettem, azt vállalom, de a múltbéli hibáimnak semmi köze nincs a pénteki eseményekhez. Úgy gondolom, hogy semmilyen kihágást nem követtem el Székelyudvarhelyen, sőt inkább személyes bosszúnak tartom az esetet, mivel jó barátságot ápolok egy helyi családdal” – vélte az üzletember P. A.-ra utalva, akit egy helyi rendőr bántalmazásával vádolnak.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ha már az ő korábbi ügyeivel foglalkoznak, neki is van egyéb mondanivalója a helyi rendőrséggel kapcsolatban. Elmondása szerint az egység vezetője és felesége több ízben is szabálytalanul parkolt a városban, ennek alátámasztására pedig több fényképet is küldött szerkesztőségünknek. T. Cs. szerint ez is azt bizonyítja, hogy a helyi rendőrségnek nem számítanak az előírások, és gyakran átlépik a hatáskörüket.
László Szabolcs ezzel kapcsolatban elmondta, az említett képek egy része halottak napján készült, a Patkóként emlegetett Márton Áron tér közelében. Mint mondta, ilyenkor a tér le van zárva, nagy a zsúfoltság és kevés a parkolóhely, ezért ilyenkor a helyi rendőrség nem foglalja a parkolóhelyeket, hogy az a lakosság rendelkezésére állhasson.
A történettel kapcsolatosan kikértük a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjének álláspontját. Gheorghe Filip azt közölte, az eset kapcsán felmerülő kérdések miatt hivatalból megvizsgálják az ügyet.