Székely Szabadság tere Sepsiszentgyörgyön

Bíró Blanka 2019. március 10., 14:14

A Székely Szabadság tere nevet adta a sepsiszentgyörgyi önkormányzat annak a térnek, ahol öt éve minden március 10-én a Székely Szabadság Napját ünneplik. Ezt vasárnap Antal Árpád polgármester jelentette be a megemlékezésre összegyűlt több száz sepsiszentgyörgyi előtt.

Fotó: Bíró Blanka

A teret hat évvel ezelőtt rendezte az önkormányzat, 2014. március 10-én avatták fel itt a Turul-szobrot. „Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnökének javaslatára az önkormányzat névadó bizottsága arról döntött, hogy a teret a Székely Szabadság terének fogják hívni.

Ha a prefektus és a megélhetési provokátorok nem tesznek keresztbe, hamarosan a táblákat is kihelyezzük”

– mondta a polgármester. Hozzáfűzte, nem véletlenül foglalkoztatja közösségünket most is a szabadság gondolata, „számunkra egész Székelyföld a székelyek szabadságának tere”, hiszen abszurd módon a 21. században, amikor elméletileg mindenki szabad Európában, vannak, akiket zavar a mi saját magunkról alkotott képünk, és folyamatosan a saját elképzelésiket szeretnék ránk erőltetni.

{A}

A megemlékezésen Gazda Zoltán felidézte, hogy hat év „vergődés és küzdelem” után pert nyert a Székely Nemzeti Tanács az Európai Unió bíróságán a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezése bejegyzése ügyében.

A székely vértanúk és a gyásznap kapcsán a terrorperben elítélt kézdivásárhelyiekről kifejtette, „napjainkban is vannak székely vértanúk. Olyan székely fiatalok, akiket a hatalom terroristának bélyegzett és ítélt tömlöcre bizonyítékok hiányában, hogy megfélemlítse közösségünket, példát statuáljon. Mi sem vagyunk tátott szájúak,

látjuk, hogy minden mesterségesen összetákolt ország széthullott Európában. Utolsónak maradt Románia, és rajta múlik, hogy beilleszkedik a jogrendbe, vagy még »kiflije« sem marad.”

Felolvasta Beke István börtönből írt üzenetét, amelyben összefogásra, kitartásra biztat. A megemlékezésen Zelenák József evangélikus püspökhelyettes mondott áldást, közreműködött az unitárius egyház Kriza János-kórusa. A koszorúzás után autóbuszok indultak a marosvásárhelyi megemlékezésre.

{K1}