Hamvazószerda: kezdődik a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjti idő

Hamvazószerdán kezdődik a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjti idő, a felkészülés és a hitben való megerősödés időszaka. Liturgikus színe a lila.

A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. A hamvazás szentelményét a római katolikus templomokban szentmiséken szolgáltatják ki. Régen ekkor kezdődött a hittanulók felkészítése a keresztségre, valamint a hívek általános bűnbánati ideje.

A régi böjti gyakorlat szerint a római katolikus egyház a szent negyven nap idejére teljes hústilalmat írt elő a híveknek,

ezért a hamvazószerda előtti keddet a népnyelv húshagyókeddnek, a feltámadás ünnepét pedig húsvétnak, azaz a hús ismételt vételének nevezte el.

Ma a szigorú böjt csak hamvazószerdán és nagypénteken kötelező.

Ezeken a napokon 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és egyszer szabad jóllakni, húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani. Nagyböjtben ajánlott tartózkodni a zajos mulatságtól.

Ferenc pápa idei nagyböjti üzenetét Vigyük el Krisztus reménységét a teremtett világnak! címmel jegyzi. A húsvétra való felkészülés három alappillérére mutat rá: a böjtölésre, az alamizsnálkodásra és az imára. Böjtölni azt jelenti, hogy megtanuljuk megváltoztatni magatartásunkat a többiek és a teremtett világ felé: a kísértésből, hogy mindent „felfaljunk”, hogy kielégítsük falánkságunkat, jussunk el ahhoz a képességhez, hogy szeretetből szenvedünk, ami betölti szívünk ürességét.

{A}

Alamizsnálkodni azt jelenti, hogy kilépünk abból az ostoba életből, hogy mindent magunknak halmozunk fel, abban a tévhitben, hogy biztosíthatunk magunknak egy olyan jövőt, ami nem a miénk.

Imádkozni: le tudunk mondani a bálványimádásról és énünk önelégültségéről, és kimondjuk, hogy szükségünk van az Úrra és irgalmasságára – mutat rá a pápa nagyböjti üzenete.