Üzemterv nélkül nincs támogatás

Négy Hargita megyei településen nem kezdhetik meg a gazdák márciustól az egységes agrártámogatások igénylését, ugyanis ezekben a községekben még nem készült el a gyepterületek üzemterve. A megyei mezőgazdasági igazgatóság képviselői szerint pánikra nincs ok.

Hargita megye országos viszonylatban az előkelő második helyen áll a gyepterületek üzemterveinek elkészítését illetően, négy településen azonban még nem fejezték be a munkát, ezért az ott élő gazdák egyelőre nem tudnak területalapú támogatásokat igényelni a március elsejétől kezdődő kérelmezési időszakban. A gyepterületek üzemterveinek elkészítését előíró kötelezettséget 2013-ban, a 34-es – utólag legalább nyolc alkalommal módosított – sürgősségi kormányrendelettel vezette be a kormány, ám a következő években kevés előrelépés történt e tekintetben,

nagyobb számban 2017-ben kezdtek neki a polgármesteri hivatalokban a meglehetősen hosszadalmas munkának.

A gyepterületek üzemtervének megléte eredetileg már tavaly feltétele volt az egységes agrártámogatások igénylésének, de országszerte olyan sok településen nem készültek el vele, hogy a kormány végül további egy év haladékot adott a munka befejezésére. Számos olyan közigazgatási egység van az országban, ahol az üzemterv mindmáig nem készült el, és

szó volt ugyan egy újabb halasztásról, de erre végül nem került sor.

Emiatt e hónaptól az említett településeken versenyfutás kezdődik az idővel, hogy az üzemtervek befejezése után a gazdáknak még maradjon idejük igényelni az idei egységes agrártámogatásokat a március 1-jétől május 15-éig tartó kérelmezési időszakban.

„Még nem láttunk olyan hivatalos okmányt, amely kimondja, hogy idén nem kell csatolni az igényléshez az üzemterv kivonatát. Úgy hallottuk, meg fogják hosszabbítani a határidőt és idén még nem kérik, mivel az országban mi vagyunk a második megye, ahol meglesznek az üzemtervek.

– fogalmazott a Székelyhonnak az aktuális helyzetről Ábrahám Emma, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság aligazgatója. Kérdésünkre elmondta, hogy Székelyudvarhelyen épp most készült el a gyepterületek üzemterve, így a megyében négy olyan közigazgatási egység maradt, ahol még nem fejezték be a munkát. Mivel ezen községek polgármesteri hivatalaiban vállalták, hogy az igazgatóság által megszabott március 15-ei határidőig elvégzik a munka rájuk háruló részét, Ábrahám Emma nem kívánta megnevezni a településeket, csupán annyit mondott, hogy közülük

három udvarhelyszéki, a negyedik pedig a megye északi csücskében található.

Az egyik udvarhelyszéki községben napokon belül lezárul a munkafolyamat, és bízik benne, hogy a fennmaradó három településen is tudják tartani a határidőt – fűzte hozzá a mezőgazdasági igazgatóság aligazgatója.

A gyepterületek üzemterve az adott közigazgatási egységhez – városhoz, községhez – tartozó összes legelőt és kaszálót lajstromozza, a tulajdonosok névsorával, valamint a gyepterületek elhelyezkedésével. A dokumentáció a gyepterületek talajminőség-vizsgálati eredményei mellett a növényzetről is átfogó tájékoztatást ad, továbbá arról is, hogy a terület hektáronként mekkora állatállomány eltartására képes. Ugyanakkor egy tervet is magában foglal az adott gyepterület használatára vonatkozóan, valamint a talaj minőségjavulását célzó kötelező karbantartási munkálatokra is kitér.

{A}

Az üzemterveket a polgármesteri hivatalok munkatársai a megyei mezőgazdasági igazgatósággal, valamint a megyei talajtani és agrokémiai hivatal szakembereivel együttműködve készítették el. A 67 Hargita megyei közigazgatási egység közül csak 65-re vonatkozik a kötelezettség, ugyanis

Balánbányának és Tusnádfürdőnek nincsenek gyepterületei.

Az üzemtervek elkészítését országszerte az tette szükségessé, hogy a 2000-es évek második felére jelentősen csökkent a szarvasmarha- és juhállomány, emiatt pedig a gyepterületek aránya is. A mezőgazdasági igazgatóság jelentésében közölt adatok szerint 2009-re a szarvasmarha-állomány az 1990-es szint 40 százalékára, a juhállomány pedig 60 százalékára csökkent. Emiatt a legelők és kaszálók egy részét felhagyták a gazdák, így

a gyepterületek majdnem felét (45 százalék) ellepték az állattartás szempontjából haszontalan fűfélék, valamint a bokros, fás növényzet.

A gyepterületek üzemterveinek részeként elvégzett felmérések eredménye alapján nem lehet általános jellemzést adni a Hargita megyei legelők és kaszálók állapotáról, ez területenként változik, vannak köztük begazosodottak, Csíkszéken akár beerdősödöttek is, de vannak jó minőségűek is – magyarázta érdeklődésünkre Ábrahám Emma. Egyébként a gyepterületek összességét tekintve Hargita megye országosan az első helyen áll a megyék között, azaz itt van a legtöbb kaszáló és legelő, összesen több mint 320 ezer hektár. Ebből közel 300 ezer hektárnyi terület esetében készült el mostanáig a gyepterületek üzemterve.