Együttműködési megállapodás szándéknyilatkozatát írták alá a székely megyék és Dél-Tirol elöljárói
Együttműködési megállapodás kidolgozásának szándéknyilatkozatát írták alá csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzati vezetői az olaszországi Bolzano autonóm megye (Dél-Tirol) helyettes kormányzójával.
Székelyföld és az olaszországi autonóm Dél-Tirol regionális együttműködéséről írtak alá szándéknyilatkozatot a három székelyföldi megye önkormányzati vezetői és Daniel Alfreider, Dél-Tirol Autonóm Tartomány kormányzó-helyettese.
{A}
A dokumentumban többek között arra hivatkoztak, hogy Románia magyar többségű régiójában és Olaszország területi autonómiával rendelkező, német többségű régiójában hasonló nézeteket vallanak a kulturális megértésről, a többség-kisebbség együttműködéséről, a népcsoportok közötti együttélésről. Azt is leszögezték, hogy
a kialakítandó kapcsolatok célja a gazdaság fejlesztése mindkét régióban,
valamint a bevált gyakorlatok kicserélése az oktatás, a turizmus, a mezőgazdaság, a szövetkezeti rendszerek, valamint a helyi és regionális márkák területén.
-
A dokumentum alapot jelent az együttműködéshez, ezután mind a három székelyföldi megye – Kovászna, Hargita és Maros – kidolgozza a megállapodás szövegét, amit a bukaresti közigazgatási és külügyminisztériumnak kell jóvá hagynia, ezután megszavazhatják az erről szóló tanácsi határozatot.
-
Dél-Tirolnak az olaszországi törvények alapján szintén végig kell járnia ezt az utat, ezután kerülhet sor az együttműködést szerződés véglegesítésére.
A szándéknyilatkozat aláírását konferencia előzte meg, ahol feltérképezték a kisebbségi régiók együttműködésének előnyeit, és ismertették a dél-tiroli együttélési modellt. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében emlékeztetett, hogy tavaly novemberben Herbert Dorfmann dél-tiroli európai parlamenti képviselő nyilvánosan ígérte meg, hogy kezdeményezi a választások után megalakuló dél-tiroli kormánynál a Székelyfölddel való „testvérrégiós kapcsolat” kialakítását.
Tamás Sándor rámutatott, Dél-Tirol története csak az 1970-es évektől, a tartomány területi autonómiájának a törvénybe iktatásától fordult jóra, és
Székelyföld számára példaértékű a Dél-Tirolban kialakított etnikai béke, amely gazdasági fellendülést is eredményezett.
Azt is elmondta, a két régió között sok a hasonlóság, az etnikai összetétel is megegyezik, hiszen Dél-Tirolban a lakosság 70 százaléka német, 26 százaléka olasz, 4 százaléka ladin, míg Székelyföldön 70 százalék a magyar, 21 a román, és 9 százalék a más nemzetiségűek aránya. A két régió történelme is hasonlóan alakult, aztán a hatvanas-hetvenes években ez megváltozott, hiszen míg Dél-Tirolban az autonómia kinyitotta a lehetőségeket, Székelyföldön megerősödött az elnyomás.
– szögezte le a háromszéki politikus.
Székelyföld számára Dél-Tirol az iránymutató, minden ott élő etnikai csoport a konszenzusban érdekelt, de ugyanakkor vétójoggal is rendelkeznek – mondta Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette, ha egymás nélkül nem tudnánk dönteni, hamarabb egyetértenénk és a „hivatásos provokátorok munka nélkül maradnának”.
– mondta a Hargita megyei politikus. Kifejtette, magyar-román együttélési paktumra van szükség, a Hargita megyei önkormányzat szeretné a prefektusi akadályoztatások után az együttélési kódexet véglegesíteni. Borboly arra is kitért, hogy
érdekeltté kell tenni a Székelyföldön élő románokat, hogy megtanuljanak magyarul,
az iskolában választható tantárgy lehetne, sőt a közigazgatásban dolgozóknak is meg kellene teremteni erre a lehetőséget, erre Hargita megyében már voltak próbálkozások.
Dél-Tirol példája kitartásra ösztönöz, elsődleges az elköteleződés, a demokratikus jogok érvényesítésébe vetett hit – mondta Péter Ferenc. A Maros megyei tanács elnöke kifejtette, a nemzetközi politika próbálja „elmaszatolni” az őshonos kisebbségek helyzetét, az Európai Unióhoz való csatlakozás nem hozta el a remélt megoldást, azzal hárítanak, hogy ezek a kérdések nem tartoznak az EU kompetenciájához, a bevándorlókkal, a diaszpórával hasonlítják össze az őshonos kisebbségeket.
Péter Ferenc úgy értékeli, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kezdeményezésére most már az EU „asztalára” kerülnek olyan kérdések, amelyekkel eddig nem akartak foglalkozni. Éppen Dél-Tirol volt az első, amely támogatta a Minority SafePack elnevezésű európai uniós polgári kezdeményezést az őshonos kisebbségek jogainak biztosítása érdekében – mondta Vincze Loránt, a FUEN elnöke. Hozzátette, nemcsak partnerek, hanem barátok, folyamatosan együtt dolgoznak, hogy megváltoztassák az EU regionális politikáit, hogy a célkitűzések közé kerüljön be a sokszínűség védelme.
– tanácsolta Daniel Alfreider dél-tiroli kormányzóhelyettes. Mint kifejtette, véleménye szerint a kulcsszó a decentralizáció, és minden döntést a lehető legközelebb kell vinni az emberekhez. „Az önállóság nem működik egyik napról a másikra, munkatársakra, intézményrendszerre van szükség, és megértésre a közösség részéről. Az autonómiatörekvéseket finanszírozni kell, erős gazdaságot kell kiépíteni. Nemcsak nagy befektetőkre van szükség, hanem bátorságra is, hogy önmagunkat megszervezzük” – mondta Daniel Alfreider.
Kérdésünkre, hogy az autonómia előnyeit miként lehet elfogadtatni az ország többségi lakosságával, a kormányzóhelyettes kifejtette, európai példákat, perspektívákat kell felmutatni, hangsúlyozni, hogy az önállóság előnyt jelent a társadalom egésze számára. Ugyanakkor elismerte, még náluk is vannak megválaszolatlan kérdések, de folyamatosan küzdenek, nem veszítik el a bátorságot.