Kétszeresen fáj: elkerülhető sérülés esetén a biztosítottnak is fizetnie kell az ellátásért

A munka- vagy közlekedési balesetben, sportolás vagy tettlegességig fajult bántalmazás során szerzett sérülések ellátását a vétkesnek kell kifizetnie – akkor is, ha ő a baleset elszenvedője –, és az összeget a kórházaknak kell behajtaniuk. A vonatkozó szabályozások azonban pontatlanok, a költségek behajtása pedig nem könnyű.

Visszás helyzeteket eredményez, hogy a kórházaknak kötelességük behajtani a balesetben megsérült személyek ellátási költségeit. A vonatkozó rendelkezések pontosságáról, értelmezhetőségéről sok mindent elmond, hogy a bíróságon hasonló ügyekben ellentmondásos ítéletek születnek. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint pontosítani kellene a törvényt.

A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórháznak jelenleg 277 ilyen ügye van, ezek több év alatt gyűltek fel – tájékoztatott András-Nagy Róbert igazgató. Kifejtette, a bíróságon ellentmondásos döntések születnek, előfordul, hogy hasonló helyzetekben egyik beteget fizetésre kötelezik, a másikat pedig nem. Szerinte ezt csak úgy lehetne orvosolni, ha pontosítanák a törvényt.

A hazai egészségügyi rendszerben minden beteget azonnal ellátnak, ám ha a betegség, sérülés elkerülhető lett volna, utólag a költségeket behajtják – erősítette meg lapunk megkeresésére Duda Tihamér. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatója kifejtette, a munkabalesetben, közlekedési balesetben, sportolás vagy például tettlegességig fajult bántalmazás során szerzett sérülések ellátását a vétkesnek kell kifizetnie. Hangsúlyozta,

első lépésben nem tesznek különbséget, mindenkit azonnal ellátnak, az egészségbiztosító pedig kifizeti a szolgáltatást a kórházaknak, ám azoknak utólag be kell hajtaniuk és vissza kell utalniuk az összeget.

„Ha két gépkocsi ütközik, vagy ketten összeverekednek, esetleg valaki öngyilkosságot kísérel meg, az elkövető vagy a vétkes állja a költségeket. Ha senki nem vállalja a felelősséget, a bíróság dönt. Ezzel együtt vannak határesetek, például a kerékpáros balesetek” – részletezte Duda Tihamér. Tavaly az év végi adatok szerint Hargita megyében összesen 536 ezer lej értékben nyújtottak ellátást a kórházak olyan esetekben, amelyek után elméletileg valakinek fizetnie kell.

Ha bírósági eljárás indul egy sérüléssel járó közúti baleset vagy bántalmazás ügyében, az ítélőszék általában lehetőséget ad a kórházaknak követeléseik érvényesítésére a sérült vagy sérültek kórházi kezelési költségeit illetően, és az eljárás végén megállapítják a vétkes által fizetendő összeg értékét.

„Ha ezt nem fizeti ki a jogászunk felszólítására, akkor törvényszéki végrehajtóhoz fordulunk.

Ez lehet hosszú vagy rövid folyamat, mert ha az illetőnek nincs jövedelme, akkor a javai árverésre kerülhetnek” – vázolta a peres eljárások során megállapított ellátási költségek behajtási módját Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház főigazgatója.

{A}

Kérdésünkre elmondta, évente mintegy 120 ezer beteget látnak el a kórházban, és ehhez képest arányaiban

nincs sok olyan ügyük, amikor az elkerülhető sérülés miatt nem fizeti a kezelési költségeket az egészségbiztosító.

Amennyiben mégis ilyen sérüléssel kerül valaki kórházba, akkor sem biztos, hogy utólag fizetnie kell, ugyanis a sürgősségi ellátás ingyenes. Ha viszont a sérült további kórházi ellátásra szorul, annak költségei a bennfekvés hosszától, a kivizsgálások, beavatkozások jellegétől függően a több ezer lejt is elérhetik. A sürgősségi részlegről klinikai kezelésre beutalt sérültek ellátása pedig rendszerint a költségesebb ellátások közé tartozik az esetek komplexitása miatt – magyarázta az igazgató.

„Általában minden ilyen sérült sürgősséggel kerül be a kórházba, és körülbelül 50–60 százalékuk kerül beutalásra valamelyik osztályra, miután ellátják őket a sürgősségen” – számolt be az arányokról az igazgató.

A kórház tavaly gyakorlatilag csak különféle balesetekben, illetve fizikai agresszió során szerzett sérülések kórházi ellátásának árát kellett kiszámlázza azoknak, akik a sérüléseket előidézték.

Az intézmény 2018-as nyilvántartásában 205 baleseti sérülés szerepel, de ezeknek csak 10–20 százaléka esetében volt szükség kórházi beutalásra. Az összesítés 138 testi sértés során szerzett sérülést is listáz, de ebben a kategóriában is csak 19 kórházi beutalás történt, a többi kisebb sérülés volt, amelyet a sürgősségi osztályon láttak el.

A vonatkozó törvény meglehetősen sarkalatos, hiszen még egy létráról történő leesés során szerzett sérülés kezelési költségét is az elszenvedő terhére rója, de a hasonló ügyek többsége verekedésekben, balesetekben elszenvedett sérülésekkel kapcsolatos – mondta el érdeklődésünkre a székelyudvarhelyi kórház jogásza. Hauszlinger István tapasztalata szerint a költségek behajtása rendkívül nehéz, az érintettek többsége nem nagyon akar fizetni. A testi sértések esetében gondot jelent számukra az is, hogy gyakran nem tudják, kinek számlázzák ki az orvosi költségeket, ugyanis vannak esetek, amikor az áldozat még a bántalmazás tényét is igyekszik elhallgatni, rendőrségi feljelentést sem tesz, és nem kapnak tőle információt az elkövető kilétéről. Előfordul az is, hogy ő maga sem tudja, ki bántalmazta, de vannak olyanok is, akik megmásítják a sérülés körülményeit.

– hozott egy példát a jogász. Ilyenkor a kórház marad a kárral, ha az ügyben nem indul hatósági eljárás, és az egészségbiztosító nem állja a kezelési költségeket. Azokban az ügyekben, amelyekben eljárás indul, könnyebb dolguk van, ugyanis a rendőrség közli az elkövető kilétét, és per esetén a bíróság kötelezi fizetésre a vétkest, peren kívüli megegyezés esetén pedig a kórház küld felszólítást a költségek törlesztésére, vagy végrehajtóhoz fordul.

Az összegek behajtása azonban évekbe is beletelhet, hiszen egy bírósági ügy meglehetősen hosszúra nyúlhat. Ezek az összegek nagyon változók, pár tíz lejtől a többhetes kórházi kezelés 10–12 ezer lejes költségéig terjednek – tudtuk meg Hauszlinger Istvántól. A témával kapcsolatban a csíkszeredai kórház igazgatóját is több alkalommal kerestük, de nem sikerült elérnünk.