Tömeges elbocsátás Sepsiszentgyörgyön – több alkalmazott rosszul lett a hír hallatán

Száztíz alkalmazott veszíti el a munkahelyét, mivel a Brassó megyei Négyfaluban működő Rouleau Guichard fehérneműgyártó vállalat bezárja a sepsiszentgyörgyi munkapontját. Az igazgató szerint a gyár vezetői nem tartják be az elbocsátás törvényes procedúráját.

Bár folyamatosan munkaerőhiány van, a munkaadók nem minden esetben becsülik meg az alkalmazottaikat, nem tartják tiszteletben a törvényes jogaikat, sőt még mindig előfordul hátrányos megkülönböztetés. Mindemellett a romákat vagy a nyugdíj korhatár előtt állókat továbbra sem alkalmazzák szívesen – állapította meg keddi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor. A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója arról számolt be, hogy tömeges elbocsátásra kerül sor Háromszéken:

a Brassó megyei Négyfaluban működő Rouleau Guichard fehérneműgyártó vállalat bezárja a sepsiszentgyörgyi munkapontját, így 110 alkalmazott veszíti el a munkahelyét.

A cég vezetősége arra hivatkozik, hogy nem sikerült erre az évre elég megrendelést szerezni, ezért már nem fenntartható a sepsiszentgyörgyi munkapont. Az igazgató szerint a gyár vezetői nem tartják be az elbocsátás törvényes procedúráját, a határidőket, ezzel megnehezítve az alkalmazottaik számára, hogy élhessenek a törvényes jogaikkal.

Február 15-én közölték, hogy kiadják a munkaszerződés felbontására vonatkozó előzetes értesítést, és ennek értelmében húsz napon belül elbocsátják az alkalmazottakat.

„A törvény szerint tömeges elbocsátás esetén az előzetes értesítés kiállítása előtt 15 nappal egyeztetni kell a szakszervezettel, az alkalmazottak képviselőivel. Ez nem történt meg. A munkaerő- elhelyező ügynökség képviselőit sem értesítették időben” – részletezte az igazgató. Hozzáfűzte,

az elő nem készített bejelentés hatására az ott dolgozó hölgyek közül többen rosszul lettek, elájultak.

Hozzátette, ilyen esetben az utcára kerülő alkalmazott és az ügynökség is fel kell készüljön a váltásra, hogy a törvényes jogokat biztosítani tudják, és minél gyorsabban megfelelő új munkahelyet találjanak. „Bár folyamatosan vannak álláshirdetések, ha egyszerre több mint száz munkavállaló kikerül a munkaerő-piacra, időbe telik, amíg rendeződik a helyzetük” – mondta Kelemen Tibor. Az ügynökség munkatársai már felvették a kapcsolatot a helyi gyárakkal, jelezve, hogy több potenciálisan alkalmazható munkanélküli kerül be a rendszerbe.

{A}

Az elbocsátottaknak van ugyan tapasztalatuk, ám minden vállalatnál más a munkafolyamat, ezért valószínűleg az első hónapokban minimálbérrel, próbaidőre alkalmazzák őket újra. Ez úgy hidalható át, ha nyilvántartásba kerülnek munkanélküliként, majd az egy éves támogatási időszak alatt munkát találnak, erre az időszakra tovább folyósítják számukra a munkanélküli segély 30 százalékát, havi mintegy 150 lejt. A cég különben egy havi fizetésnek megfelelő végkielégítést biztosít, és felajánlotta, hogy a jól teljesítő alkalmazottak – mintegy ötven személy – ingázhatnak Négyfaluba, a szállítást biztosítják számukra. A vállalat hét évvel ezelőtt hozta létre sepsiszentgyörgyi munkapontját,

az évek során az alkalmazottak több ízben jelentették a munkafelügyelőségnél, hogy túlórára kötelezik őket, a pluszórákat nem mindig fizetik, és a munkakörülményekre is panaszkodtak.

Egyre égetőbb a munkaerőhiány, mégsem sikerült felszámolni az előítéleteket, a munkaadók egy része továbbra sem alkalmaz romákat, vagy nyugdíj korhatár előtt állókat – mutatott rá Kelemen Tibor. Kifejtette, nyilvántartásukban 613 olyan munkanélküli fiatal szerepel, akik még nem töltötték be a 25 évet, és soha nem dolgoztak. A fiatalok fele roma nemzetiségű, és nagyon nehéz munkát találni számukra. Nehezíti a helyzetüket, hogy szakképzetlenek, írástudatlanok, de a munkáltatók előítéleteivel is meg kell küzdeniük.

Ha a meghirdetett állásra roma munkanélkülit küld az ügynökség, gyakran előfordul, hogy a cég nyilvántartásba veszi, majd elfelejti visszahívni.

Ilyen esetekben meg sem indokolják, hogy miért nem találták alkalmasnak. Kelemen Tibor elmondta, azzal is szembesültek, hogy a vállalatok gyakran szívesebben alkalmaznak más megyéből behozott munkaerőt, mert ők kiszolgáltatottabbak. Kovászna megyei vállalat moldvai megyékből alkalmaz, azok a munkások nem mondanak fel olyan könnyen, ha már vállalták a költözést, míg a helyiek odébbállnak, ha elégedetlenek a körülményekkel. A háromszékieket pedig Brassó megyébe alkalmazzák szívesen a vendéglátásban, néhány napra szállást is biztosítanak számukra, így nem sietnek haza.