Mi lesz a védett halfajokkal, ha eltűnnek a patakok?

Védett halfajok kipusztulásához vezethet a ratosnyai víztározó beindítása, ezt szeretnék megakadályozni környezetvédelmi szervezetek. Ezek szövetsége, a Natura 2000 koalíció előzetes panaszt nyújtott be az építkezési engedélyeket kibocsátó Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség ellen.

A ratosnyai víztározót 1990-ben kezdték építeni, de azóta sem készült el. A megrendelő, aki a víztározót és a vízi erőművet használni fogja, a Hidroelectrica cég, az építtető pedig a Hidroconstrucții. Ez utóbbi múlt év végén a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől engedélyt kért és kapott több munkálatra, egyebek mellett munkatelepek megnyitására is.

{K1}

A környezetvédelmi egyesületeket tömörítő Natura 2000 koalíció szerint a vízi erőmű részeként egy hatalmas gátat építettek védett területen, amely legalább nyolc patak, illetve folyó vizét fogja fel és gyűjti össze (Ratosnya, Donca, Bisztra, Kis-Galonya, Nagy-Galonya, Visa, Fenyő és Ilva).

A patakokban, folyókban több védett állatfaj él, többek között a dunai galóca nevű halfaj. Románia az egyetlen hely, ahol a dunai galócának még életképes populációja van, az építkezés azonban megakadályozná a halakat a szaporodásban.

Nagy András Attila biológus portálunknak elmondta, elsősorban azért támadták meg a megyei környezetvédelmi ügynökség döntését, mert az intézmény több kis engedélyt bocsátott ki a munkálatok egy-egy szakaszára külön-külön, így megkerülve az érvényben lévő törvényeket.

{A}

„Egy ilyen nagy horderejű és hosszú távra kiható munkálat esetében kellett volna készülnie egy alapos hatástanulmánynak, amelyből kiderül, hogy a patakok, folyók vizének befogása és összegyűjtése milyen következményekkel jár. A hatástanulmánynak választ kellene adnia arra, hogy mi történik az Ilva patakában élő halakkal, élőlényekkel, ha a patak vizét átpumpálják a Ratosnya patakba. Azáltal, hogy a környezetvédelmi ügynökség nem egészként kezelte a munkálatot, hanem részenként, feldarabolva, elkerülte ennek a hatástanulmánynak a megrendelését. Holott a hatástanulmányra véleményünk szerint mindenképp nagy szükség van” – magyarázta a szakember. Hozzátette, 

a bírósághoz benyújtott előzetes panasz még nem jelenti azt, hogy beperelték az ügynökséget, hanem lehetőséget adtak annak, hogy hivatalosan megindokolja az engedélyek kibocsátását és választ adjon a kérdésekre.

Ha ezt az ügynökség nem teszi meg, akkor kerül sor a bírósági feljelentésre.