Szentegyházi évértékelő beruházásokról és problémákról
Az önkormányzat tavalyi költségvetéséről, a távhőszolgáltató megszüntetése miatti nyomozásról, a tervezett és folyamatban lévő megvalósításokról beszélt vasárnapi évértékelőjén Szentegyháza polgármestere.
A polgármesteri hivatal munkájáról és az önkormányzat tevékenységéről is beszélt vasárnapi évértékelő eseményén Molnár Tibor szentegyházi polgármester. Rámutatott, összesen ötven alkalmazottja van az intézménynek, ami szerinte nem túl sok. Ehhez ugyanakkor további hatvan személy társul, akik beteggondozói státusban vannak.
Tavaly összesen 6322 különböző beadványt iktattak. Az is elhangzott, hogy nyolcvanhét esetben adtak ki urbanisztikai engedélyt, építkezést pedig harminchárom esetben hagytak jóvá. Bontásra nem kértek engedélyeket.
A hivatal adatai szerint összesen tizenkét személy született 2018-ban Szentegyházán, ám ebben az összesítésben nem szerepelnek azok a gyerekek, aki bár helybéliek, más településen jöttek a világra – magyarázta a tisztségviselő. Az általuk regisztrált elhalálozások száma ugyan kilencven, viszont ez a szám sem feltétlenül tükrözi a tényleges helyzetet, hiszen több olyan személy is bekerült a kimutatásba, akik nem helybéliek, csupán az ottani kórházba voltak beutalva, és elhunytak. Utóbbiak száma nagyjából negyvenre tehető. Persze azt is meg kell jegyezni, hogy más településen is jegyeztek olyan szentegyháziakat, akik ott vesztették életüket.
Ami biztos, hogy összesen harminchárom házasságot kötöttek meg a helyi hivatalban.
Összesen tizenhat önkormányzati ülést tartottak tavaly a képviselők, amelyből négyet soron kívül kellett összehívni. Utóbbi ülésekért nem jár pénz a városatyáknak, és voltak olyan tisztségviselők is, akik éppen ezért nem vettek részt a vitákon, illetve az azt követő döntéshozatalban – jegyezte meg keserű szájízzel a polgármester.
„Van olyan is, aki telefonon érdeklődik arról, hogy jár-e pénz az összehívott ülésen való részvételért, és ennek függvényében jelenik meg” – fogalmazott. Hozzátette, az elmúlt évben egyébként nyolcvanhat határozattervezetet fogadtak el.
Tavaly 2 millió 828 ezer lejnyi adót kellett volna befizetniük a lakóknak, ám ennek csak mintegy 75 százaléka folyt be a hivatal kasszájába. „Ez nagyon rossz nekünk, hiszen
– magyarázta Molnár Tibor. Arról is beszélt, hogy az interneten terjengő pletykákkal ellentétben az elmúlt évhez képest nem emelték sem a terület-, sem az épületadókat. A gépjárművek után befizetendő adókat ugyanakkor húsz százalékkal növelték. Utóbbival szeretnék elérni, hogy ne tartsanak indokolatlanul sok autót a lakók, hiszen már most is gondot jelent a parkolás a településen.
Az elmúlt év elején 7,6 millió lejes költségvetéssel terveztek, ami decemberig 13,9 millióra növekedett. A különbözetet az önkormányzat által megpályázott külsős források jelentik. Egyébként az említett összegből
13,1 millió lej értékben történtek megvalósítások.
A hivatal munkatársai tavaly hat 500 ezer lejnél nagyobb értékű közbeszerzési eljáráson dolgoztak, amiből csak egy volt sikertelen. Utóbbi eset a napköziépítéssel kapcsolatos: az infláció, illetve a bérek emelkedése miatt újra kellett számolni a projekt értékét. A 250 ezer lejes plusz költséget saját forrásaiból kell előteremtenie a hivatalnak.
A befejezett vagy folyamatban lévő projektek között a közvilágítás modernizálását, a Délői, valamint a falurészen lévő utcák felújítását – két külön pályázatról van szó –, a kórház gyerekosztályának korszerűsítését és a polgármesteri hivatal felújítási munkálatait említette a tisztségviselő.
{A}
A további tervek között szerepel, a mezei utak felújítása, amelynek megvalósítására közel egymillió eurós támogatásért pályázott sikeresen az Európai Uniónál az önkormányzat. Most zajlik a közbeszerzési eljárás a kivitelező cég kiválasztása érdekében. Szintén az EU-nál pályáznak – a Regionális Operatív Programban – egy kórházi járóbeteg-rendelő megépítéséért. Ennek megvalósításához 2,1 millió euróra lenne szükség.
A felsoroltak mellett az önkormányzat pályázatokat adott le az Országos Fejlesztési Programban (PNDL) több városi utca leaszfaltozása, valamint a Gábor Áron-iskola felújítása érdekében. Az Országos Befektetési Ügynökségnél (CNI) a kórház belgyógyászati osztályának korszerűsítése, egy új sportcsarnok építése, a Mártonffi János-iskola sportcsarnokának rendbetétele és a Bartók Béla Kultúrotthon modernizálása miatt kértek támogatást.
Molnár Tibor arra is kitért, hogy az elmúlt időszakban évente 600–800 ezer lej közötti összeget költöttek a mosztalapú távhőszolgáltatás üzemeltetésére, noha csak a lakosság nyolc-tíz százaléka használta azt. Ezt a kiadást nem tartotta helyesnek a tisztségviselő, egyebek mellett ezért is szüntették meg a szolgáltatást. Az is gond volt, hogy folyamatosan javítani kellett a kazánt, különböző meghibásodások miatt, ráadásul a moszt ára is folyamatosan emelkedett – jegyezte meg.
Tájékoztatott, nemrég az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) tettek feljelentést a „jóakarói” az ügyben, a szervezet munkatársai pedig folyamatosan vizsgálódtak az elmúlt hónapokban. Közel hatvanezer köbméter moszt megvásárlását átvizsgálva, csak 12 köbméter esetében találtak egyszerű, a bürokráciából fakadó rendellenességet – összegezte Molnár az eredményt.
Komoly büntetésre számíthatnak a Hargita Megyei Környezetőrségtől azok, akik nem csatlakoznak a megépített szennyvízhálózatra
– jelentette ki Molnár Tibor. Rámutatott, az illetékesek már el is kérték a listát az érintett személyekről. Kijelentette, azoknak is kötelességük csatlakozni a rendszerre, akik saját kúttal rendelkeznek.
„Megkérünk mindenkit, hogy tegyen eleget ennek a kötelességének, hiszen a büntetés akkora, hogy abból a bekötést is ki lehetne fizetni” – közölte a polgármester. A felhívás természetesen azoknak a lakóknak szól, akiknek az utcájában már kiépült a rendszer. Akiknek saját szennyvízülepítőjük van, igazoló aktát kell bemutassanak arról – egy számla is elég –, hogy egy szakcég elviszi onnan a szennyvizet.
Sándor Lajos alpolgármester a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról beszélt. Elmondta, a tavalyi évben Szentegyházán épp hogy csak sikerült az EU-s normát teljesíteni, és elkerülni a büntetést – vagyis a szemét 35 százalékát szelektíven gyűjteni. Tájékoztatott ugyanakkor, hogy az említett arány idén 43 százalékra nő, így a lakosság környezettudatos összefogására is szükség van.
„Ha ezt nem teljesítjük, akkor több tízezer lejes büntetésre számíthatunk. A lakosságnak és a cégeknek is oda kell figyelniük a környezettudatosságra, és akkor elkerülhetjük a fölösleges kifizetéseket” – fogalmazott.