Hangok, amiket éles helyzetben nem akarunk hallani

Önálló hatóságként működik a polgárvédelmi felügyelőség, amely központi utasításra szólaltatja meg minden hónap első szerdáján a szirénákat. Dacára annak, hogy a gyakorlatoknak csupán tudatosító, illetve rendszerellenőrző szerepük van, érdemes megjegyezni, hogy mi az egyes hangjelzések jelentése.

Megyeszinten a prefektus irányítja a polgárvédelmi felügyelőség városi egységeit, helyi szinteken viszont rendszerint nemcsak a településvezetők és a polgármesteri hivatalok más képviselői, hanem például a víz- és gázszolgáltató vállalatok, a tűzoltóság, a helyi és az állami rendőrség, illetve a kórház képviselői is részt vállalnak a szervezet tevékenységében – vázolta lapunknak a felügyelőség összetételével, irányításával kapcsolatos tudnivalókat Ioan Pascal székelyudvarhelyi polgárvédelmi felügyelő. A félreértések tisztázása érdekében fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szerv a polgármesteri hivataloktól függetlenül tevékenykedik.

A rendszer működésének tesztelése céljából szólaltatják meg minden hónap első szerdáján, délelőtt 10 és 11 óra között a szirénákat – magyarázta Pascal. Mint mondta, ilyenkor nincs különösebb teendőjük a lakosoknak, hiszen csak gyakorlatról van szó. Összesen

négy típusú jelzést lehet hallani, amelyek mindegyike mást jelent.

Légitámadás estén 15-ször erősödik fel a hang négy másodpercig, a hangokat elválasztó szünet pedig szintén négy másodperces. Ha fennáll a légitámadás veszélye, háromszor 32 másodpercig hallhatjuk a szirénát, a szünetek pedig ezúttal 12 másodpercesek.

{A}

Ioan Pascal szerint éles riasztás legnagyobb valószínűséggel különböző katasztrófák bekövetkezésekor esedékes, a katasztrófákra 5-ször tizenhat másodpercig tartó hang figyelmeztet, köztük tíz másodperces szünetekkel. A riasztások végét két percig tartó folyamatos szirénahang jelzi. A gyakorlatok során változó, hogy mikor melyik jelzést adják le, ám az erre vonatkozó parancs egységes az ország összes településén.

Szükség esetén a szirénákkal párhuzamosan a templomok harangjait is lehet riasztásra használni.

Tényleges riasztás esetén a polgárvédelem tagjainak pontos teendőik vannak a károk minimalizálása és az emberek védelme érdekében. Emellett a lakosok számára is kidolgoztak egy listát arról, hogy vészhelyzetben mit tegyenek. Viharos szél esetén például a lakásba vagy egyéb védett helyre kell elhúzódni az utcáról,

légvédelmi riadókor viszont már egy föld alatti óvóhelyet kell választani, ami akár egy épület pincéje is lehet.

A havonta megtartott polgárvédelmi gyakorlatok miatt több lakossági panaszt is kaptak az illetékesek. Ezek többnyire arról szóltak, hogy zavarók a hangos riasztások, hátráltatják az embereket napi munkájuk elvégzésében, ugyanakkor

többen attól tartanak, hogy az ismétlődő gyakorlat miatt sokan nem fognak komolyan venni egy valós veszélyre figyelmeztető riasztást.

A panaszokat Pascal összegezte és továbbította a szervezet megyei vezetőjének, kérve, hogy csak negyedévente tartsanak gyakorlatokat. Indítványát azonban a prefektusi hivatal vezetője elutasította, a gyakorlatok fontosságát hangsúlyozva. Így már egészen biztos, hogy idén minden hónap első szerdáján megszólaltatják a szirénákat.

Arra is rákérdeztünk, honnan lehet tudni, hogy valós riasztásról van szó, ha az éppen a berendezések havi tesztelésekor történik. A szakember azt mondta, ilyenkor érdemes követni a híreket, továbbá ilyen esetben remélhetőleg az okostelefonokra is érkezik majd riasztás a RO-ALERT rendszernek köszönhetően.