Hány autó is van pontosan a székelyföldi városokban? – utánajártunk
Évek óta problémát okoz a székelyföldi városokban is az autópark folyamatos növekedése. Utánajártunk, hogy hány személygépjárművet tartottak nyilván a székelyföldi városi önkormányzatok adóosztályain a 2000-es évek elején, 2010-ben és 2018 végén.
Nehezen, lassan vagy egyáltalán nem tudják kiépíteni a székelyföldi önkormányzatok az egyre bővülő autóállományhoz szükséges infrastruktúrát: a városokban naponta gondot okoz a megnövekedett autós forgalom, fennakadások alakulnak ki, ráadásul parkolóhelyből sincs elég sehol. De hány autó is van pontosan a székelyföldi városokban? Ennek jártunk utána Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Sepsiszentgyörgy önkormányzatainak adóosztálya segítségével.
Noha mindegyik adóosztálytól a 2000-es, 2010-es és a tavalyi adatokat kértük, nem mindegyiknél álltak rendelkezésre ennyire régi információk, így a 2000-es helyett a meglévő legrégebbi év adatait továbbították számunkra. Így történt Csíkszeredában is, ahol a legrégebbi rendelkezésre álló adatok 2003-ból származnak, akkor 12 379 személygépjárművet tartottak nyilván az önkormányzat adóosztályán. Az autók száma 2010-ben 13 123-ra növekedett, tavaly év végén pedig elérte a 15 017-öt.
Ez azt jelenti, hogy 15 év alatt 2638 személygépjárművel bővült a csíkszeredai autópark,
ami első ránézésre talán nem is tűnik annyira soknak. Az infrastruktúra hasonló mértékű bővítésének hiányban azonban a hargitai megyeszékhelyen is megfigyelhető egyfajta káosz a közlekedésben, főként a parkolás terén.
{A}
Noha ehhez nagy valószínűséggel a fizetéses parkolási rendszer felfüggesztése is hozzájárult, mára az a kevésbé kedvező állapot alakult ki, hogy egyre többen ott parkolnak, ahol érik: szűk járdákon, utcasarkokon, gyalogátjárókon és buszmegállókban állomásozó járművek zavarják az egyébként sem túl lendületes csíkszeredai közlekedést. A buszmegállókban parkoló járművek esetében a problémát az is súlyosbítja, hogy a forgalmasabb útszakaszokon – mint például a Kossuth Lajos utcában – torlódás alakul ki, amikor egy-egy helyi busz megáll felvenni az utasokat. Noha ez a probléma a közeljövőben megoldódhat, parkolóhelyek felszámolásával is jár majd: az önkormányzat nemrég adott le egy, a Kossuth Lajos utca átalakítását célzó pályázatot. Az elképzelések szerint többek között buszsávokat alakítanának ki az érintett utcában, de ezzel párhuzamosan több száz parkolóhelyet számolnának fel. Csíkszeredában egyébként az elmúlt tíz évben több kisebb parkolót is kialakítottak, Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint azonban
Ennél is nagyobb problémát okoz az autók számának növekedése Székelyudvarhelyen, amely bár lakosságszámát tekintve kisebb a hargitai megyeszékhelynél, mégis több járművet tartanak számon. Mint az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott adatokból kiderült,
Székelyudvarhelyen 2008-ban (legkorábbi rendelkezésre álló adat) 16 271 járművet tartottak számon az adóosztály adatai alapján, 2010-ben 16 753-őt, tavaly év végén pedig már 18 405-öt.
Az önkormányzat szerint Székelyudvarhelyen mindig is jellemző volt a város méretéhez, infrastruktúrájához és a lakosságszámához képest nagy autóállomány, a városi úthálózat terheléséhez pedig nagymértékben hozzájárulnak a környező települések lakóinak járművei is. Mindez egyre nagyobb gondot okoz a Küküllő-parti város mindennapjaiban, és az illetékesek szerint ez a tendencia várhatóan folytatódni fog. Jelenleg a probléma a városközpontban egész napos torlódásokat okoz, de a ki- és bevezető utak is jelentősen megterheltek a sok autó miatt, főként a reggeli és a délutáni órákban.
„A mobilitási tanulmány becslései szerint amennyiben nem teszünk semmit ennek megváltoztatása érdekében, két-három év alatt napközben folyamatosan dugók fognak kialakulni a város egész területén. A tanulmány meghatározza, hogy milyen lépéseket kell tennünk a személyautós-közlekedés korlátozása és az alternatív (gyalogos, biciklis, tömegközlekedés) közlekedés fejlesztése érdekében. A parkolási díjak értékét tovább kell növelni, az ellenőrzést és a büntetéseket szigorítani, a bérleteket ki kell vezetni a központi zónából, és ezzel párhuzamosan a központi övezeten kívül kell parkolási lehetőségeket kialakítani. Ez csak akkor tud eredményes lenni, ha ezzel párhuzamosan a bicikliutakat is kialakítjuk, és a tömegközlekedést fejlesztjük. Ebbe az irányba számos projektet elkezdtünk, de csak lassan kezdenek láthatóvá válni a kézzel fogható megvalósítások. Mint mindenhol, ezen változtatások kezdeti szakaszaiban számos lakossági kifogás várható, hisz mindannyian nehezen változtatunk a megszokott kényelmi szintünkön” – részletezte Jakab Attila városmenedzser.
Az előzőekhez képest Hargita megye harmadik legnagyobb városában,
Gyergyószentmiklóson jóval alacsonyabb a személyautók száma: a városháza adatai szerint 2000-ben 4100, 2010-ben 6300, 2018 végén pedig 8200 járművet tartottak számon az adóosztály adatai alapján.
Látni tehát, hogy bár a darabszám alacsonyabb, a növekedés igen jelentős: a 18 év alatt megkétszereződött a személyautók száma a városban. Az önkormányzat tájékoztatása szerint ez számos esetben okoz megnövekedett forgalmat, kisebb torlódásokat, és fennakadást a parkolóhelyek számában is. Az önkormányzat a problémák orvoslása érdekében több leadott pályázattal is rendelkezik, amely a városi mobilitást, a parkolás átszervezését kezeli.
A járművek számának növekedése nemcsak a Hargita megyei városokban okoz problémákat, Sepsiszentgyörgyön is hasonló a helyzet. Az önkormányzat adóosztályának adatai szerint
2000-ben 12 009 személyautót tartottak nyilván, 2010-ben ezek száma 17 401-re emelkedett, 2018 végén pedig már 20 126 autót jegyeztek a kovásznai megyeszékhelyen.
Ennek hatására az önkormányzat szerint egyértelműen érződik a zsúfoltság, főként munkaidőben a központi körzetben való parkolásnál, esténként a tömbház negyedbeli parkolásnál, továbbá reggelente is az iskolakezdés előtti tíz percben a tanintézetek környékén. „Ekkora gépkocsi mennyiségnél nem lehet megfelelő számú parkoló építését tervbe venni, ehelyett a fizetéses parkolás kiterjesztésével, valamint a tömegközlekedés minőségi fejlesztésével és a nem motorizált közlekedés bátorításával kívánunk hosszú távon csökkenteni az autók számán. Parkolók korszerűsítésére továbbra is sort kerítünk a tömbházak környékén, főként a zöldövezetek védelme céljából” – emelte ki Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere.