Szépen megtervezték a szemét útját, csak az indulásnál van egy óriási hiányosság
A Maros megyei integrált hulladéktározónál automatizált gépek szelektálnak: kiszűrik a műanyagot, a többit ledarálják, majd komposztálják. Ami a szelektálás után marad, felviszik a hulladéktelepre és elföldelik. Mindezt úgy, hogy Marosvásárhelyen most nem biztosított a szelektív hulladékgyűjtés.
A hatékonyabb hulladékgyűjtés érdekében Maros megyét hét régióra osztották: az 1. számú régió Kerelőszentpál, a 2. Marosvásárhely és a környező községek, a 3. Segesvár, a 4. Szászrégen, az 5. Dicsőszentmárton, a 6. Balavásár, a 7. pedig Mezőrücs és környéke. Mostanáig csak a marosvásárhelyi és szászrégeni régiókkal sikerült szerződést kötni, de hamarosan a többivel is megállapodnak. A segesvári közbeszerzési pályázat elbírálása éppen a napokban zajlik, két héten belül megkötik a szerződést is – fejezi ki reményét Tóth-Brezovszky Andrea, az Ecolect közösségfejlesztési egyesület ügyvezető igazgatója.
Ottjártunkkor Szászrégenből érkezett két konténernyi hulladék a biológiai-mechanikai feldolgozóba. Mielőtt a teherautó felkanyarodna, a bejáratnál lemérik, 18 tonna a súlya. Azt követően felhalad a csarnokba, ahol egy sarokba üríti a hulladékot, amit az automatizált gépek szelektálnak:
kiszűrik a műanyagot, a többit ledarálják,
majd egy másik, 30 köbméter befogadására alkalmas konténerbe teszik. Onnan egy másik helyszínre szállítják, ahol komposztálják – magyarázza Pál Csaba környezetvédelmi szakember, aki érdeklődésünkre azt is elmagyarázza, hogy e művelet által mintegy húsz százalékkal csökken a hulladék mennyisége.
– teszi hozzá a környezetvédelmi szakember.
Az igencsak furcsán hangzó integrált hulladékmenedzsment azt jelenti, hogy a régiónként összegyűjtött szemetet előbb különválogatják valamelyik szelektáló- és átrakóállomáson. A marosvásárhelyi és szentpáli hulladékot például előbb a keresztúri állomásra viszik, onnan jut tovább a nagy lerakóhoz, feldolgozóhoz. Azt, ami a szelektálás után marad, felviszik a hulladéktelepre, ahol, miután a kocsiból a földre ürítették, egy réteg talajjal beborítják. A hulladéklerakó 2017. február 16-a óta működik.
Az első cellát használják, amelynek befogadóképessége 1,25 millió tonna, és öt évre tervezték.
Amennyiben az elképzelés szerint sikerül csökkenteni a szeméttermelést, nyolc évig lesz elégséges – magyarázza Tóth-Brezovszky Andrea. Miután az betelik, megnyitják a következőt, a második cellát. A tároló alul betonszigetelést kapott, hogy a csurgaléklé ne juthasson a talajba. Alul, egy e célra épített csatornán keresztül kifolyik, ott kifogják és kezelik.
A hulladéktárolóba nem kerülhet olaj, gumi vagy akkumulátor. Ezt leginkább úgy lehetne elérni, ha már a lakosság is szelektíven gyűjtené a szemetet.
Minden önkormányzatnak kötelessége volna szelektív módon gyűjteni a szemetet, ennek ellenére Maros megyében alig látni szelektív hulladéktárolókat. Ám hamarosan e téren is pozitív változás lesz – ígéri az igazgató –, a közbeszerzési versenytárgyalások után működésbe lép a szelektív gyűjtés, a lakosságnak pedig újból lehetősége nyílik rá, hogy külön kukákba helyezze a háztartási, szerves szemetet, illetve a papírt, műanyagot, üveget, fémet.
Marosvásárhelyen évekig különböző színes kukák jelezték, hogy melyikbe mi dobható: külön volt tárolója az üvegnek, a papírnak, a műanyagnak és a szerves hulladéknak. Mire azonban a lakosság ezt megszokta és megtanulta, a színes kukák eltűntek a szemétlerakók mellől, és újból
egy helyre került minden: ételmaradék, üveg, műanyag palack, papír.
Marosvásárhelyen is számíthatunk a pozitív változásra – hangsúlyozza Tóth-Brezovszky Andrea –, ahogyan a megye különböző településein is az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk a szelektív gyűjtést szolgáló tározókról. Ezeket olyan helyekre teszik majd ki, ahol a tapasztalat szerint legnagyobb az igény, amelyek a legfrekventáltabbak.