Megingott Tanasă helyzete, már pereket is veszített

Két keresetét is elutasította a bíróság a Méltóságért Európában Polgári Egyesületnek (ADEC), mert Dan Tanasă nem tudta bizonyítani, hogy ő képviselheti a szervezetet. Nincsenek rendben az ADEC iratai – erre hivatkoztak a beperelt polgármesterek, és ezt a bíróság elfogadta.

A Hargita Megyei Törvényszék nemrég két olyan perben is elutasította az egyesület által benyújtott keresetet, amelyekben a jogerős bírósági ítéletek végrehajtásának elmulasztásának indokával polgármesterek megbírságolását kérték. A bíróság elfogadta az alperesek által emelt, a képviseleti minőség hiányára vonatkozó kifogásokat, és emiatt

elutasította az ADEC kéréseit a Csíkszereda, illetve Madéfalva polgármesterei ellen indult perekben.

{A}

Madéfalva esetében az volt az egyesület kérése, hogy mivel a községvezető nem hajtotta végre a Községháza felirat eltávolításáról rendelkező jogerős bírósági ítéletet, kötelezzék az országos bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő összeg kifizetésére minden nap késlekedésért, a 2004-ből származó 554-es törvény előírásainak megfelelően. Ezt a 2016-ban hozott ítéletet viszont végrehajtották, az akkori feliratot levették, később három nyelven festették vissza a homlokzatra: Primărie, Községháza, Rathaus. Tavaly nyáron, amikor ez utóbbi per is megkezdődött, a háromnyelvű megnevezést is eltüntették.

Hasonló pénzbírság kiszabását kérte az egyesület Ráduly Róbert Kálmánra is, mert szerintük Csíkszereda polgármestere nem hajtotta végre maradéktalanul az erre vonatkozó, 2016-ban született jogerős ítéletet, és nem cseréltette le az összes, kifogásolt nyelvi sorrendű forgalmi- és jelzőtáblát úgy, hogy a román megnevezések szerepeljenek elöl, ne a magyarok. Ezt az ítéletet is végrehajtották, viszont az ADEC a fizetéses parkolási övezetet jelző táblák nyelvi sorrendjét hozta fel példának.

Csíkszereda polgármestere korábban azért kezdeményezett egy másik ügyben perújrafelvételt az egyesület kérésére számára kirótt 75 000 lejes bírság érvénytelenítése érdekében, mert az ADEC nem teljesítette az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó törvényes feltételeket.

A panaszos egyesület nem rendelkezett perindítási jogosultsággal, mert igazgatótanácsának kétéves mandátuma, amely saját alapszabálya szerint a végrehajtó szervének számít, időközben lejárt. Az Igazságügyi Minisztérium elektronikus nyilvántartásában pedig nem szerepelnek a törvény által az egyesületek, alapítványok számára előírt, bejegyzésére, alapító okiratra, alapszabályra vonatkozó bírósági döntések másolatai az ADEC esetében. Noha Ráduly perújítási kérését elutasították, a Hargita Megyei Törvényszék döntése nem jogerős, mint ahogy legelőször megjelent a bírósági eljárások adatait összesítő portálon, hanem megfellebbezhető a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál – derült ki később.

Az ADEC jogszerűtlen működése miatt egyébként Árus Zsolt gyergyószentmiklósi civil jogvédő

tavaly decemberben bírósági eljárást kezdeményezett a szervezet felszámolása érdekében, a pert a Bukaresti 3. Kerületi Bíróság tárgyalja.

Az indoklás szerint 2016 júniusa óta az egyesületnek nincs törvényesen megválasztott elnöke, Tanasă azóta jogtalanul írta alá elnökként iratok tömkelegét. Az egyesületekről szóló törvény úgy rendelkezik, egy egyesület jog szerint megszűnik, ha több mint egy éven keresztül nincs törvényesen megválasztott vezetősége. A megszűnésről a bíróság dönt, bármilyen érdekelt fél kérésére.

Ugyanakkor egy egyesületet a bíróság felszámol, ha az általa követett cél nem egyezik meg azzal, amiért alakult, vagy ha célja, illetve tevékenysége tiltott vagy a közrendbe ütközik.

Árus akkor úgy értékelt, az egyesület tevékenysége a magyarok gyalázásában és zaklatásában merül ki, miközben az alapító okirat szerint céljai Románia, a román kultúra, nyelv és hagyományok népszerűsítése, az alapvető emberi jogok védelme.