Romló eredmények: 2018-ban csak a tanulóvezetők harmada ment át az elméleti vizsgán
Riasztónak nevezte a sofőrvizsgára jelentkezők felkészültségi szintjét az Országos Gépjármű-bejegyzési és Jogosítvány-kibocsátó Hivatal (DRPCIV) szóvivője, ugyanis az intézmény adatai szerint 2018-ban az elméleti vizsgára jelentkezett tanulóvezetőknek alig harmada ért el átmenő pontszámot.
A 2017-ben mért 50 százalékhoz képest 2018-ra 30 százalékra csökkent az elméleti vizsgán átmenő eredményt elért tanulóvezetők száma Romániában. Az eredményt Rodica Popescu, az Országos Gépjármű-bejegyzési és Jogosítvány-kibocsátó Hivatal (DRPCIV) sajtóirodájának vezetője jelentette be, az intézménynél tartott sajtótájékoztatón riasztónak nevezve a tanulóvezetők felkészültségi szintjét. A szóvivő szerint
még aggasztóbbak az eredmények a gyakorlati vizsgán, ugyanis azon a jelentkezőknek csak 20 százaléka megy át.
Nem mindenhol csökken azonban az átmenési arány. Az eredmények ugyan Hargita megyében sem nevezhetők jóknak, de az országos átlagnál magasabbak, ráadásul itt tavaly arányaiban több volt a sikeres vizsga, mint 2017-ben. A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal összesítése szerint
2018-ban a 12 756 elméleti vizsgából 4904 volt sikeres, ami 38,44 százalékos átmenési arányt jelent.
A gyakorlati vizsgázások száma 8290 volt tavaly, de ez a szám lényegesen kevesebb egyedi vizsgázót jelent, mivel sokan többször is próbálkoztak. Végül összesen 4862-en szereztek jogosítványt 2018-ban, ami 23,1 százalékos arányt jelent, vagyis magasabb a 2017-es 20,15 százalékos aránynál – tájékoztatott a megyei gépjármű-bejegyzési és jogosítvány-kibocsátó hivatal friss statisztikájáról Adrian Pănescu. A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője elmondta, bár javult az arány, a tanulóvezetők felkészültségével továbbra is problémák vannak.
Vélhetőleg egyeseknél az idegesség, a vizsgadrukk is közrejátszik a rossz teljesítményben, de olyan vizsgázók is vannak, akik a sikeres iskolai teszt után az elméleti vizsgán 5–6 pontot érnek el
– mondta el példaként. Arról nem készül felmérés, hogy a jelentkezők milyen arányban vizsgáznak magyarul, illetve románul, de
a tapasztalatok szerint a többség a magyart választja
– közölte kérdésünkre.
A statisztika szerint egyébként tavaly egy-egy vizsganapon átlagban 104 tanulóvezető adott számot elméleti tudásáról. Legtöbb 130–140 jelentkező vizsgáztatására elegendő az idő egy ilyen napon, így a személyzet számát is figyelembe véve elégséges az elméletivizsga-napok száma Hargita megyében – véli Adrian Pănescu. Várakozni a gyakorlati vizsgára kell, erre legkorábban már csak áprilisra lehet időpontot foglalni.
Tavaly bevezették a szombati vizsgáztatást, és a vizsgáztató rendőrök száma is bővült eggyel, ugyanakkor idén jó eséllyel egy újabb vizsgáztatói állást is meghirdethetnek.
Ennek elfoglalása meglehetősen hosszadalmas procedúra, az állás jóváhagyása esetén azt leghamarabb tavasszal foglalhatja el a majdani vizsgáztató, az viszont a várakozási idő csökkenését eredményezné. Jó esély van ugyanakkor egy irodai állás jóváhagyására is, ezáltal pedig az elméletivizsga-napok számának bővítésére a heti kettőről háromra, továbbá az adatfeldolgozás gyorsulására a jogosítvány-kibocsátó, illetve a gépjármű-bejegyzési részlegen egyaránt – vázolta az idei kilátásokat a prefektusi hivatal szóvivője.
Maros megyében 2017-hez képest némiképp romlott az átmenési arány tavaly a sofőrvizsgázók esetében, de még így is több mint tíz százalékkal meghaladja az országos átlagot. Mint érdeklődésünkre Simion Cămărășan, a megyei gépjármű-bejegyzési és jogosítvány-kibocsátó hivatal vezetője elmondta,
tavaly a 17 868 elméleti vizsgából 8250 volt sikeres, ami 46 százalékos átmenési arányt jelent.
A marosvásárhelyi vizsgaközpontnál minden hétköznap lehet bizonyítani az elméleti tudást, tavaly naponta átlagban 89-en vizsgáztak. A gyakorlati vizsgázások száma ugyanakkor 15 386 volt, és végül 6484-en szereztek jogosítványt, ami 42 százalékos arányt jelent. Jelenleg Maros megyében
az első alkalommal vizsgázóknak 35–40 napot, a többieknek 45–50 napot kell várniuk az elméleti vizsgától a terepen történő szintfelmérésig.
Összehasonlítva a tavalyi adatokat az egy évvel korábbiakkal, kiderül, hogy akkor valamivel nagyobb volt az átmenési arány Maros megyében: az elméleti vizsgán a jelentkezők 47 százaléka kapta meg az átmenéshez szükséges pontszámot, míg a gyakorlati vizsgán 54 százalék.
Érdeklődésünkre Cămărășan elmondta, hogy véleménye szerint országos szinten, de Maros megyében is azért csökken a sikeres gyakorlati vizsgák száma, mert nem kell minden terepvizsga előtt megismételni az elméleti felmérést. „A jelentkezők bemagolják a kérdéseket és a válaszokat, erre számítógépes programok is segítségükre vannak, amelyeken otthon gyakorolhatnak.
Közben a közlekedési szabályokat nem ismétlik, nem alkalmazzák, és elfelejtik” – részletezte.
Kovászna megyében a 2017-es évhez hasonlóan alakult a tavalyi átmenési arány a sofőrvizsgákon, az adatok pedig azt mutatják, hogy a tanulóvezetőknek főként az elméleti vizsga okoz nehézséget, sokan a gyakorlati megmérettetésig el sem jutnak. Mint Constantin Anna Zsófiától, a Kovászna Megyei Prefektusi Hivatal szóvivőjétől megtudtuk,
az elméleti vizsgán a Hargita megyeinél valamivel alacsonyabb, 36 százalékos átmenési arányt jegyeztek.
A gyakorlati vizsgán már jobban teljesítettek a Kovászna megyeiek, hiszen az elméleti vizsgán átmenők 59,99 százaléka teljesítette a gyakorlati vizsgát is. Ez számokban azt jelenti, hogy például száz vizsgázó közül 36-nak sikerült az elméleti vizsgája, közülük pedig 21-en szereztek jogosítványt a gyakorlati vizsga teljesítésével.