Így keresik a kórházi fertőzéseket Hargita megyében

Nincsenek olyan kórházak, amelyekben ne fordulnának elő belső fertőzések, ezért állandóan kenetmintát vesznek a személyzet kezéről, köpenyéről, a falakról, a műtőasztalokról, azokból tenyésztéseket végeznek, és próbálják kimutatni a fertőzéseket. Időnként bizony sikerül is.

Az ország összes kórházának szülészeti osztályán ellenőrzést rendelt el Sorina Pintea egészségügyi miniszter, miután a giuleşti-i kórház szülészeti osztályán végzett ellenőrzés során kiderült, hogy az egészségügyi intézmény 330 alkalmazottja közül 27 egészséges hordozója a Staphylococcus aureus baktériumnak.

Az ellenőrzés már szervezési fázisban van a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóságnál is, az intézmény rövidesen az összes Hargita megyei kórház szülészeti osztályán lefolytatja. Ezek a kórházi részlegek nem tartoznak a belső fertőzések által leginkább veszélyeztetettek közé, az ott végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések eredményei sem szoktak okot adni a pánikra – közölte dr. Tar Gyöngyi, az igazgatóság vezetője.

„A nagyobb rizikójú osztályok általában a műtők, intenzív terápiás osztályok, tehát azok, ahová sok fertőzés kerül be.

A szülészet nem tipikusan egy rizikós osztály, mert viszonylag zárt, nem nagyon járnak be oda idegenek.

Az viszont, hogy a személyzet hordozhat fertőzéseket, minden egyes egészségügyi intézményben, de a kórházakban különösen megtörténhet, és van is ilyen, ám ezt rendszeresen követjük. Egyrészt a kórházaknak van egy belső fertőzéseket ellenőrző osztálya, amelynek épp ez a dolga. (…)

Vannak esetek, amikor találnak, olyankor beavatkoznak és fertőtlenítést rendelnek el. Egyébként periodikusan ismétlődő, rutinszerű fertőtlenítés is történik, ilyenkor teljes kórtermeket ürítenek ki” – részletezte a belső fertőzések elleni intézkedéseket Tar Gyöngyi.

A szakhatóság vezetője elmondta, Hargita megyében olyan eset még nem volt, hogy belső fertőzés miatt egy egész kórházi osztályt ki kellett volna üríteni, a megyében működő kórházaknak jók az eredményei e tekintetben. Az országos átlag pedig az európai átlaghoz képest jó, de annak más okai is vannak. Nevezetesen az, hogy a kórházak vezető beosztásban dolgozó alkalmazottainak szakmai értékelését befolyásolta a belső fertőzések gyakorisága. Ez azt eredményezte, hogy

a kórházak vezetőségeinek az lett az érdekük, hogy ne legyenek belső fertőzések.

„Letagadni nem nagyon lehet, általában valószínűleg azzal operáltak, hogy nem nagyon firtatták, van-e vagy nincs. Tehát a statisztika egyértelműen nem volt reális, és lehet, hogy a módszerek sem voltak hatékonyak, mert azért tudjuk, hogy

– vázolta a korábbi helyzetet a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője. A problémát sokszor jelezték a szaktárcánál, így végül, mintegy fél éve kikerült az értékelési rendszerből az említett kritérium. Azóta viszont

statisztikailag megnőtt a kórházi fertőzések gyakorisága, ami viszont a valóságban nem jelent növekedést,

de a központi sajtó által újabb hisztéria lett belőle – magyarázta a helyzetet Tar Gyöngyi.

{A}

Visszatérve a rövidesen sorra kerülő megyei ellenőrzésekre elmondta, annál jobb, minél gyakrabban végeznek ilyen ankétokat, hiszen ez olyan, mint a takarítás: minél gyakoribb, annál nagyobb a tisztaság. Így nagyobb az esély arra, hogy a fertőzésveszélyt jelentő baktériumokat időben megtalálják, mielőtt azok problémát okoznának. Az igazgatóságnak nagyon jó laboratóriuma van, időnként felülellenőrzik a kórházak saját vizsgálatait is, de hál' istennek mindeddig nagyobb gond nem volt a belső fertőzések tekintetében – közölte a szakhatóság vezetője.