Ezúttal a magyar kormány támogatási programjával van baja a székelyföldi románok fórumának
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) elítéli a kormány, az elnöki hivatal és a parlament „válaszlépéseinek hiányát” a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program kapcsán.
A székelyföldi románok civil fóruma az MTI híréből értesült arról, hogy a magyar kormány 25 milliárd forintot különített el egy olyan programra, amelyből Székelyföld gazdasági fejlődését támogatja – számol be az Agerpres.
A közlemény szerint
a romániai illetékes intézmények „nem végeztek alapos elemzést” arra vonatkozóan, hogy milyen következményekkel jár a magyar állam stratégiai beruházásainak lehetősége, illetve a kettős állampolgárság elnyerése az erdélyi magyarok által.
„Ilyen körülmények között az RMDSZ szinte függetlenül vezeti Hargita és Kovászna megyét, semmibe véve az itt élő románok érdekeit. Az államfők hallgatólagos támogatásával a december utáni kormányok opportunizmusa oda vezetett, hogy az ország szívében valóságos társszuverenitás jött létre Magyarországgal. A parlamenti támogatásért cserében Bukarest magára hagyta a két megyében élő románokat, akik ki vannak szolgáltatva a helyi és megyei hatóságok kényének-kedvének, amelyek szegregacionista politikájukkal az etnikai alapú területi autonómia megteremtésén dolgoznak” – fogalmaz közleményében a magyarellenességéről ismert civil fórum.
A dokumentum szerint, míg a „többségi magyar kisebbség” hármas támogatásban részesül, hisz pénzt kap Budapestről, Bukarestből és a helyi költségvetésből,
A fórum engedményként értékeli azt is, hogy az ifjúsági minisztérium visszajuttatta a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonába a városi sportbázist.
„Ezzel az Ifjúsági- és Sportminisztérium lemondott évi 550-600 ezer lej bevételről, ezután mintegy 300 ezer lej bért fizet, tehát mintegy 800-900 ezer lejjel kevesebb jut a sportra, ráadásul a sportklub bérlő lett saját házában” – részletezik.
Zárásként a fórum megjegyzi, hogy „kénytelen lesz” megtámadni a bíróságon a kormány „hatalmi visszaéléssel” hozott határozatát, és arra kéri Klaus Johannis államfőt, hogy nemzetbiztonsági kérdésként tűzze a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) napirendjére a Hargita, Kovászna és Maros megyei helyzetet.