A cukor, amit helyette fogyasztunk, és amit valójában ennünk kellene
Tömegek fogyasztanak édesítőszerrel ízesített termékeket, amelyeket a különböző cégek úgy reklámoznak, mint a cukrot helyettesítő, egészségesebb élelmiszerek. Ugyanakkor nagy népszerűségnek örvendenek a mesterségesen előállított cukorhelyettesítők is a diétázók körében. Pedig ha ezt tudnák...
Nincs jótékony hatásuk a mesterségesen előállított édesítőszereknek, amelyeket ételeinkbe vagy italainkba teszünk a cukor helyett, vagy a boltok polcain lévő termékekben találhatunk meg. A témában folytatott kutatások és
a fogyasztók megfigyelései alapján is vannak mellékhatásaik
– állítja Szász Hunor, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház dietetikusa.
A két legelterjedtebb mesterségesen előállított édesítőszer jelenleg a piacon a szacharin (románul zaharină), illetve az aszpartám. „A cukorhoz viszonyítva ezeknek akár több százszor is erősebb az ízfokozó hatásuk. A szaharin például 300–400-szor édesebb, mint a cukor, úgyhogy nagyon kevés kell belőle az édes íz eléréséhez” – magyarázta a szakember, aki szerint a szacharin esetében figyelnünk kell a napi bevitelre, naponta 5 mg lenne a megengedett az EU-s szabványoknak megfelelően.
A cukormentes italokon kívül a szacharint használják még különböző kalóriaszegény édességek, lekvárok, dzsemek, zselék és sütemények készítéséhez, de bizonyos gyógyszerek is tartalmazzák. A szacharinnal kapcsolatos negatív hatások a felmerések alapján megoszlanak:
Rákkeltő hatásáról is tudatosítanak egyes tanulmányok nagyobb mennyiségben hosszútávon, viszont nincsen a tiltólistán” – közölte a dietetikus.
Az aszpartám előfordul szinte az összes mesterségesen édesített élelmiszerben: diétás üdítőkben, ízesített vízben, rágógumikban, szószokban, tehát a különböző cukormentes termékekben.
„Ezeknek viszont nincs jó hatásuk az emberi szervezetre. Hosszú távon nagy mennyiségben fogyasztva idegrendszeri károsodást okoznak – a Parkinson- vagy Alzheimer-kór kiváltó okai is lehetnek –, legalábbis ezt feltételezik a kutatások alapján” – monda Szász Hunor.
{A}
Az úgynevezett „light”-os vagy könnyű italoknak is ez az egyik alapanyaguk, amelyeket főként cukormentességükért reklámoznak – folytatta. Ezek az italok üres kalóriákat tartalmaznak, nincsenek pozitív hatással a szervezetünkre, egyszerűen nem táplálják azt, valamint az édesítőszereken kívül egyéb vegyszerek is vannak bennük, amelyek elsősorban a vesére és az idegrendszerre károsak – tudtuk meg.
A 100 százalékos gyümölcslé azt is jelentheti, hogy például két literből csak 150 ml gyümölcslé, a többi pedig ízesítő vagy tartósítószer
– tette hozzá a csíkszeredai dietetikus szakember.
„Bármennyire is ragaszkodunk ezekhez az italokhoz, jobb lenne felcserélni az otthon kiszorított gyümölcslevekre, a diétás italok esetében pedig arra kell törekedni, hogy minél kevésbé legyenek belefoglalva a napi fogyasztási listánkba” – hangsúlyozta a dietetikus. A száz százalékos gyümölcslevek kapcsán azt is kiemelte, hogy ezek ízesítve vannak cukorral vagy édesítőszerekkel, ezek adják az illető márka sajátos ízét, nem a benne lévő gyümölcsőrlemény. Ugyanakkor ide lehet sorolni a gabonapelyheket vagy a joghurtokat is.
A különböző E betűk vagy megnevezések mögött bujdosnak a cukoradalékok.
Az élelmiszerek címkéjén a következőkre kell figyelnünk: E 950-968, E 420, E 421 – ugyanis ezek jelölik a cukorhelyettesítőket és édesítőket – avatott be a szakember.
Természetesen egészséges édesítőszereket is fogyaszthatunk cukor helyett – egészítette ki. Ide tartozik a szőlőcukor, nyírfacukor, tejcukor, méz, stevia, eritrit. „Ezek közül a nyírfacukor és a méz bír a legnagyobb pozitív hatással. A méz nemcsak ásványi anyagokban gazdag, hanem baktériumellenes anyagokban is. Megfázás esetén kiváló fegyver, bizonyos esetekben hatásosabb az antibiotikumoknál. Viszont vigyázni kell az alkalmazott hőfokban, forró folyadékba való feloldás esetén elveszíti jó tulajdonságait,
40 Celsius-fok felett a mézben található jótékony anyagok megsemmisülnek.
Ugyanakkor a mézet cukor helyett lehet használni bizonyos édességek édesítésekor. A méz lenne a legelső opció az édesítők esetén, mivel nemcsak édesít, hanem táplál és védi a szervezetünket” – emelte ki a szakember.
„A juharszirup egy másik értékes és természetes édesítőszer. Kanada a legnagyobb fogyasztója, ugyanis onnan ered, ezt az indiánok fedezték fel. Egy 2010-es kutatás alapján, melyet a Rhode Island Egyetem keretén belül végeztek, megállapították, hogy több mint húsz olyan elemet tartalmaz, ami az emberi egészségre pozitívan hat. Ezt az édesítőt a juharfa nedvéből csapolják, 40 liter nedvből 1 liter szirup lesz, minél sötétebb a folyadék, annál gazdagabb tartalmú a hasznos anyagokban. Ugyanúgy használhatjuk, mint a mézet. Tartalmaz vitaminokat és ásványi anyagokat” – magyarázta.
A dietetikus szerint a stevia (egy dél-amerikai gyógynövény) lehet a cukorbetegségben szenvedőknek a válasz, hiszen a glikémiás indexe nulla. Ez egy számérték, amely arra utal, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott élelmiszerben lévő szénhidrát a szervezetben. A stevia természetes édesítő és vérnyomáscsökkentő hatással is bír, ásványi anyagokat tartalmaz, antibakteriális hatása is van, mindemellett pedig emésztőrendszer-barát, gombaölő, ízhatása pedig 300-szorosa a cukornak, és még fogyókúra esetén is alkalmas.
Azt is megtudtuk, mesterségesen előállított édesítőszereket és cukrot szinte minden élelmiszer tartalmaz – még a felvágottak is –, amelyeket a boltok polcain megtalálhatunk. „Jelenleg a cukor az egyik legjelentősebb, egészségünket befolyásoló anyag, ugyanis nemcsak függőséget okoz, hanem hízást idéz elő. Belső szerveink állapotát is veszélybe sodorja, nem utolsó sorban a rákos sejtek egyik tápláléka. A mindennapi kristálycukorból elfogyasztott mennyiség az évek során növekedett, ugyanakkor az egészségre gyakorolt hatása az évek során nem csökkent, emiatt a túlsúly és ezzel járó betegségek okozójaként is tekinthetjük” – húzta alá. Egy 2016-ban készült statisztika szerint
egy romániai lakos évente 33 kg cukrot fogyaszt,
míg a 60-as években 1,5 kg volt az egy főre eső átlag cukorfogyasztás. „Szervezetünk megkapná a neki szükséges napi cukormennyiséget az elfogyasztott zöldségekből és gyümölcsökből, de az emberiség, mint azt láthatjuk, mindenből többet és többet szeretne” – zárta a szakember.