Pénzért mindent lehet? Diplomaüzérek ígérik, hogy bármilyen bizonyítványt legyártanak
Elárasztották a közép- és kelet-európai piacokat a hamis oklevelek. Megszámlálhatatlanok az eredetihez megtévesztésig hasonlító érettségi bizonyítványok, főiskolai és egyetemi diplomák. Ugyanígy nyelvvizsga-bizonyítványokat vagy személyi igazolványt, útlevelet is gyárt egy profi szakemberekből álló csapat.
A hamis oklevelek témájában folytatott kutatásunk alkalmával arra a következtetésre jutottunk, hogy egymástól független „szakmai műhelyek” ontják rá Kelet-Európára a különféle hamis dokumentumokat – kinek-kinek saját igénye szerint. Összefüggéseket csak a „piacon”, a magyar-román-moldovai alvilágban véltünk felfedezni, ahol a hamisítványok megrendelése, legyártása és közvetítése történik. Mint kiderült,
a jelenség Székelyföldön sem ismeretlen.
A lényeg, hogy mindenki jól járjon: vevő, megrendelő egyaránt. Utóbbiakból pedig akad szép számban. Van, aki csak vállalkozását szeretné fellendíteni, más az Európai Unió brüsszeli intézményeiben szeretne jobb állást. Ám olyannal is találkoztunk, aki csak azért vett egy méregdrága hamis diplomát, mert a társkeresőn azt hazudta a csajának, hogy menő egyetemen végzett. Már csak az elmúlt időszak eseményeinek tükrében is megállapítható, hogy
a dokumentumcsalás meglehetősen jövedelmező üzletág.
Novemberben harmincöt bukaresti, Ilfov és Dâmbovița megyei tanár bukott le, amikor kiderült, hogy hamis diplomák alapján léptették elő vagy kapott fizetésemelést. Több gyanúsítottat már le is tartóztattak, hiszen az okirat-hamisítás súlyos bűncselekmény. Az ilfovi üzleti modell egészen sajátos volt: két férfi és két nő egy bukaresti lakásban létrehozott egy fantomegyetemet. Később ennek az oktatási intézménynek a papírjait kezdték 50 és 200 lej közötti áron értékesíteni. Ugyanakkor egy ilfovi iskola igazgatója és iskolatitkárként foglalkoztatott testvére arra kötelezte a tantestületet, hogy ilyen dokumentumokat vásároljon. Végül az egyik tanár vetett véget az arcpirító diplomaüzérkedésnek: feljelentette az igazgatót a rendőrségen. Néhány nappal később az izraeli rendőrség tartóztatott le negyven, orvosként, illetve gyógyszerészként dolgozó kóklert: örmény papírjaik Kisinyovban, a Moldovai Köztársaság fővárosában készültek.
Rengeteg hamis diplomás hirdetést találhatunk az erdélyi vagy felvidéki magyar weboldalakon is:
a csalók teljesen nyilvánosan, főként apróhirdetési oldalakon kínálják eladásra a hamis dokumentumokat.
Sőt, már károsultak is jelentkeztek. Nyilván nem a hatóságoknál, hanem ugyancsak a világháló nyilvánossága előtt figyelmeztetnek arra, hogy a diplomahamisítók kétszeresen is csalnak: leginkább a jóhiszemű vevőket verik át. Ilyen tapasztalatokkal felvértezve megpróbáltunk „leérettségizni” a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban, továbbá megszerezni egyetemi diplománkat a budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karán.
E-mailben felvettük a kapcsolatot a hirdetővel, aki általában Horváth Ádámnak adja ki magát. Válaszlevelében először a szigorú játékszabályokat tartalmazó ügymenetet ismertette, majd újabb kérdésünkre készségesen jelezte:
„semmi akadálya nincs a romániai vagy erdélyi bizonyítvány” meghamisításának sem.
Mint írta, „ebben az esetben az adatokat értelemszerűen az adott nyelven kell elküldeni, úgy pontos. De ha magyarországi intézményből szeretne bizonyítványt, azt is le fogja tudni fordíttatni, vagy honosítani, tehát azt válassza, amelyik megoldás Önnek szimpatikusabb.”
A diplomaerettsegi@gmail.com címre küldött, a Corvinus Egyetem diplomája iránti érdeklődésünkre is viszonylag gyors válasz érkezett, ám az továbbra is rejtély, hogy Horváth Ádámtól kaptuk-e, mert válaszait nem írta alá. Mindenesetre meglehetősen szakszerű kérdéseket tett fel: főiskolai vagy egyetemi papír legyen-e, és milyen végzettséget adjon. Továbbá felhívta a figyelmünket, hogy
minél régebbi az igényelt papír dátumozása, annál jobb és könnyebb dolguk van vele.
Jelezte azt is, hogy a bizonyítványok akár UV-fénysugár alatt is ellenőrizhetők, és eddig már sok száz embernek segített a bizonyítvány megszerzésében. Egyetlen arra utaló jel, hogy Corvinus-ügyben is „Ádámékkal” üzletelünk, az volt, hogy ez a levél is kitért arra, mennyire védik megrendelőik adatait és érdekeit. A levélíró viszont ebben az esetben azt ígérte, hogy ők a többi netes hirdetővel ellentétben teljesen korrektek, tehát „nem kell előre fizetni, átvétel előtt ellenőrizhető a bizonyítvány”. Amely egyébként 70 ezer forintot (több mint ezer lejt) kóstálna, darabonként. Kivéve ha nem kérünk rögtön többet, mert akkor kedvezményt biztosítanak, egyenként akár 8000 forintot (115 lej).
Egyébként Ádámékkal és a hasonló „iparágban” tevékenykedőkkel kapcsolatosan a magyarországi Országos Rendőr-Főkapitányságtól is érdeklődtünk. Mint válaszukban írták, a magát Horváth Ádámnak kiadó férfiról adatvédelmi okok miatt nem áll módjukban tájékoztatást nyújtani, azt azonban megerősítették, hogy Magyarországon több hasonló esettel is találkoztak tavaly. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika alapján
az első fél évben 35 olyan rendőri eljárásban regisztrált közokirat-hamisítási bűncselekményt jegyeztek, amelyben az elkövetés tárgya bizonyítvány, tanúsítvány érettségi vizsgáról vagy nyelvvizsga-bizonyítvány volt.
Ez a rendszer egy úgynevezett követő statisztika: minden esetben a már lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást. Ennek megfelelően 2018 első felében 18 bizonyítvánnyal és érettségi vizsgára vonatkozó tanúsítvánnyal, illetve 17 nyelvvizsga-bizonyítvánnyal kapcsolatos bűncselekményt azonosítottak.
Visszatérve a konkrét részletekre, megkeresésünkre szigorú termékleírást is küldtek első válaszukban a diplomahamisítók, ebből pedig az is kiderült, hogy az ígéret szerint ipari nyomdában készült darabokról van szó:
pontosan ott és olyan módszerrel készülnek, mint bármely oktatási intézmény által kiállított elismervény.
Egyedi sorozatszámmal és törzslap-azonosítóval vannak ellátva, módosított nyomtatási dokumentációval együtt, tehát nem másolatot készítenek – állítják, hanem eredeti dokumentumot.
– írták.
Azt is ígérik, hogy bizonyítványaikat be tudják jegyeztetni a központi, onnan pedig a további hatóságok vagy a kiállító intézmény adatbázisába. Ez szerintük azt jelenti, hogy ellenőrzéskor pozitív visszajelzést fog kapni a hamis bizonyítvány is. Ez azonban nem ilyen egyszerű:
mivel Magyarországon az Oktatási Hivatal (OH) 1998 óta központi nyilvántartást vezet az érettségikről, ebben a belső rendszerben a hivatal közreműködése nélkül nem lehet adatokat bevezetni
– tudtuk meg az OH kommunikációs osztályától. Mint írták, Magyarországon mind az érettségi vizsga során kiállított dokumentumok – az érettségivizsga-bizonyítványok, az érettségivizsga-tanúsítványok és az érettségi vizsga során kiállított törzslapkivonatok –, mind az államilag elismert nyelvvizsgák sikeres teljesítése után kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok előállítását, illetve kiállítását törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szabályozzák.
E jogszabályok meghatározzák, hogy mely intézmények milyen célból kezelhetik a vizsgázók adatait és mely szervezetek milyen eljárásrendet alkalmazva adhatnak ki sikeres vizsgát követően vizsgabizonyítványt. A jogszabályok rendelkeznek az állami vizsgákat teljesítő személyek adatainak, teljesítményének állami nyilvántartásáról is.
– hangsúlyozták. A hivatalos álláspont szerint tehát
gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani azt, amit a diplomacsalók ígérnek.
A bejegyzett dokumentumok mellett azonban „csajozóknak” és a drága tandíjat jóhiszeműen kifizető szülők tékozló gyerekeinek külön üzenik a diplomaüzérek, hogy lehetőség van nem bejegyzett végzettség vásárlására is, ha például „csak otthoni bemutatásra szeretné valaki felhasználni és nincs vele különösebb terve”.
Ebben az esetben a végösszeg 40 ezer forintra (580 lej) csökken. Egy ilyen bizonyítvány azonnal megbukna egy hitelességi ellenőrzésen, az ígéret szerint azonban ezeket utólag is lehet regisztrálni. Amennyiben persze a megrendelő egyáltalán hozzájut bármihez is, mert
az eddigi hírek szerint Ádámék nem is annyira a szakszerű hamisításban, mint inkább az eltűnésben jeleskednek – az előre kikövetelt 19 ezer forintos (275 lejes) kaucióval együtt, természetesen.
Azt ígérik, hogy személyes átvétel esetén a megrendelő előre meghatározott helyszínen és időpontban találkozik a futárral. Nyugodtan megtekintheti és ellenőrizheti a rendelést – ha meg van elégedve és mindent rendben talál, rendezik az anyagiakat. Budapest területén belül ingyenes a kiszállítás, vidékre vagy szomszédos országokba minimális útiköltséget számolnak fel. A postai átvételt leginkább külföldi címnél szokták ajánlani, tehát ezt is lehetségesnek ígérik.
A fizetés viszont ebben az esetben utánvéttel vagy utalással történik. Játékszabályaik legdurvább része ezután kezdődik. Nem véletlenül, hiszen az ő üzleti modelljük valamivel rafináltabb az ilfovinál:
minden bizonnyal gyártanak diplomákat, sőt nem kis szakszerűséggel, ám ha azt érzik, hogy emberükre akadtak, a legtöbb esetben lelépnek a kaucióval.
De lássuk a további részleteket! Felhívják a figyelmet, hogy okulva múltbéli negatív tapasztalataikból, előleget, egyfajta kauciót számolnak fel minden bizonyítványnál. Ennek összege 19 ezer forint, és szükségességét egyebek mellett azzal indokolják, hogy az érem másik oldalán ők is bizalmi problémával küzdenek. „Sajnos a szavamon kívül más biztosítékkal nem szolgálhatok, hiszen hazudnék, ha mást állítanék” – írja Ádám.
Csakhogy egyre több a panasz, és ezek többsége mind egyirányú: ha a vevő mégis kifizeti az előleget, akkor megbeszélnek vele egy időpontot, például egy netkávézóba. Ilyenkor általában a futárt baleset éri, de a továbbiakban felajánlják a postai kézbesítést. A személyes, tehát futár általi átvétel lehetősége úri becsületszavuk ellenére kizárt: mindig újabb és újabb futár kerül a képbe, majd újra felajánlják a postai kézbesítést. Ebben az esetben azonban
a postás jó eséllyel két üres, barna kartonlapot fog leszállítani.
A telefonos kapcsolattartást és a készpénzes fizetést az ügy rendkívüliségére hivatkozva elutasítják, banki átutalási rendszerük viszont meglehetősen leleményes: „A számlánkkal összekötött virtuális rendszer csak és kizárólag bankszámláról érkező utalást tud elfogadni. A fentebb említett rendszer azonban mindkét fél részére kellő biztonságot nyújt ahhoz, hogy közvetve kerüljön a pénze hozzánk, tisztára mosva. Ez azt jelenti, hogy még nekünk sem lesz adatunk arról, pontosan milyen számlaszámról érkezett a tranzakció” – állítják.
Egyik levelünkre küldött válaszukból kiderül a hiperbiztonságos rendszer neve is: a csalók az internetes fizetési rendszert, a Skrillt használják. Aztán hogy a vevő nyugodt legyen, azt ígérik, elkészült bizonyítványáról nagyon szívesen küldenek egy szkennelt képet a gyártást követően. Csakhogy addig várják a kaució átutalását. Ádámék játékszabályában külön bekezdést szántak a „végszónak”. Ebben felhívják a figyelmet, hogy feltételeik nem alkuképesek. Elvek alapján működnek, ezért nem kivételeznek, legfőképp nem új ügyfél esetén. Mi az olvasókra bízzuk a végszót: mindenki maga döntse el, hogy ezek után kinek hisz.
Viszont azt javasoljuk, hogy ha valaki diplomaszerzésre adja a fejét, akkor a hosszabb, költségesebb, ám becsületes utat válassza. Ha másért nem is, hát azért, mert
nemcsak a hamis okiratokat előállítók, hanem az azokat használók is súlyos következményekre számíthatnak tettük miatt.
Magyarországon a büntető törvénykönyvről szóló, 2012-ből származó C. törvény 342-es cikkelye tárgyalja a közokirat-hamisítást, amely a közbizalom elleni bűncselekmények körébe tartozó egyik bűncselekmény. A jogszabály szerint aki hamis közokiratot készít vagy egy közokirat tartalmát meghamisítja, illetve hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, a bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Azok, akik az említett közokirat-hamisításokra irányuló előkészületet követnek el, a vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.
A romániai törvénykezés sem elnézőbb a hamis iratokat előállítókkal és használókkal, az ehhez kapcsolódó tettek itt is bűncselekménynek számítanak. A 2009-ből származó, többször is módosított és kiegészített büntető törvénykönyv 320–328-as cikkelyei rendelkeznek az okirat-hamisításról. A témánkhoz kapcsolódó bűncselekményekért, azaz hivatalos okiratok hamisításáért, illetve ezek használatáért szintén három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók az elkövetők.
Megéri?