Négy év alatt 85 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset a tanügyben

Szinte megduplázódott a nettó átlagbér a tanügyben az elmúlt négy évben, viszont még így is jócskán elmarad a megérdemelttől és más közszférai dolgozók fizetésétől. A tanügyi alkalmazottak egy része csak második megoldásként tekint állására, így munkáját is ebben a szellemben végzi.&

2845 lej volt tavaly októberben a nettó átlagbér a tanügyben, míg négy évvel ezelőtt, 2014 októberében ugyanez 1540 lej körül mozgott. Ez azt jelenti, hogy 

négy év alatt az oktatásban dolgozók nettó átlagkeresete 1300 lejjel, azaz 84 százalékkal nőtt

– írta az Edupedu.ro oktatási szakportál az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adataira hivatkozva. A 2017-ből származó 153-as számú közalkalmazotti bértörvény értelmében pedig – amelyet tavaly óta az oktatási rendszerben dolgozók esetében is alkalmaztak –

2022-ig további bérnövekedésekre lehet számítani. Az idei évtől 25 százalékos növelést ígér a szaktárca.

Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi megbízottja érdeklődésünkre közölte, bár tény, hogy növekedtek a fizetések a tanügyben, ezek az ígéretekhez képest jóval kisebbek voltak, mivel

tavaly óta a munkaadók helyett teljes egészében az alkalmazottakat terheli a különböző hozzájárulások befizetése.

Továbbá az elmúlt években a minimálbér és azzal együtt az árak is növekedtek, tehát nem is érződik annyira a fizetésemelés. „Szemfényvesztés az egész” – összegzett. Mindemellett – folytatta – az eddigi bérnövekedéseknek is súlyos hozadékai vannak, hiszen iskola-összevonásokkal és a tanügyben dolgozók létszámcsökkenésével jártak. Rámutatott arra is, hogy

a tervezett béremelések után sem közelíti majd meg a romániai pedagógusok juttatása a legtöbb európai állam tanári fizetésit, ahol a nettó bér akár a 3000 eurót, azaz 14 ezer lejt is elérheti.

„Nyilván a jelenlegi fizetések sokkal elfogadhatóbbak, mint a négy-öt évvel ezelőttiek voltak. De azért még mindig elférne jóval több, vannak kollégák, akik sokkal többet érdemelnének” – nyilatkozta lapunknak Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője. „Vannak pedagógusok, akiknek mindegy, mennyi fizetést adunk, úgy is jól és tisztességesen végzik a feladatukat, és vannak – szerencsére kevesebben –, akik akármennyit kapnak, sajnos nem szívvel-lélekkel dolgoznak” – mondta. Görbe Péter szerint noha a jelenlegi bérek már „tisztességesnek mondhatók”, ha más közszférában dolgozók fizetésével hasonlítjuk össze, a fiataloknak még mindig jobban megéri más ágazatban munkát vállalni, mint a pedagógusi pályát választani. Rámutatott:

vélhetően 2022-re megduplázódik a jelenlegi tanügyi átlagkereset.

Mátéfi István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója megkeresésünkre kifejtette, az alacsony javadalmazás miatt az a szomorú helyzet alakult ki a tanügyben, hogy az alkalmazottak nagy része csak második megoldásként tekint rá. A bérnövekedés ezt hivatott ellensúlyozni, ám hosszú folyamat, amíg ennek eredménye is lesz. Viszont az eddig megnövekedett bérek is eredményeztek már bizonyos mentalitásváltást a pedagógusok munkáját, hozzáállását illetően, jóllehet ez egyelőre elenyésző – magyarázta.

 – fogalmazott. Szerinte az elfogadható fizetés a tanügyi alkalmazottak esetében hasonló kellene legyen az orvosokéhoz, hiszen „valahol az orvosok és a tanárok egyenlő szinten kellene legyenek”. Meglátása szerint

szolgálati lakással is lehetne támogatni a kezdő pedagógusokat.