Meg lehet tanulni rendesen egy idegen nyelvet az iskolában?
Heti két órában angolt tanulni egy gyermeknek több mint húsz diáktársával együtt – mire elég ez? Sajnos önmagában nem sokra, a gyakorlat azt mutatja, hogy szükség van pluszórákra. Ugyanakkor nagy kérdés az is, hogy milyen korán kell kezdeni az idegennyelv-tanulást.
Kevesebb az esélyük arra, hogy megtanuljanak angolul, németül vagy bármilyen más idegen nyelvet azoknak a gyerekeknek, illetve fiataloknak, akik falun élnek. A hátrány elsősorban onnan származik, hogy
a vidéki iskolákban idegen nyelvet oktató tanárok zöme kényszerből vállalja, hogy ott tanítson,
mihelyt lehetősége adódik, azonnal városi iskolába megy tanítani. A másik akadálya annak, hogy a diákok használható idegennyelv-tudásra tegyenek szert az iskolában, az maga az oktatási rendszer, amely negyven-ötven éve ugyanaz. Sajnos hiába bizonyosodott be, hogy
heti két órában nem lehet egy nyelvet elsajátítani,
főleg ha azt egyszerre 25–30 diáknak tanítják, a rendszer mégsem változik. Ugyanakkor a tanárnak is rugalmasnak kell lennie – hangsúlyozta Szaló Réka, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, aki szerint a pedagógusnak használnia kell minden új lehetőséget, digitális eszközt, tanítási módszert, amely segít a tanítványnak, hogy eredményesen tanuljon.
„Négy óra angol, két óra német hetente. De ha vizsgázni akarunk, ez még nem elég a sikerhez, magánórára kell járni. És magánórára járunk, mert tényleg azt akarjuk, hogy még a tanév vége előtt levizsgázzunk angolból” – állították egybehangzóan a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium tizenegyedik osztályos diákjai.
{A}
Oltean Annamária szerint ma már nem lehet idegennyelv-tudás nélkül boldogulni, a projektekhez, a kapcsolattartáshoz kell ismerni egy-két nyelvet. Ezért készül most angol vizsgát tenni, jövőben pedig németet. De ez nem ment könnyen, mert hiába tanult szorgalmasan, készült minden órára, amikor egy nemzetközi csapattal került kapcsolatba, akik Marosvásárhelyre jöttek önkénteskedni, meg sem mert szólalni angolul. Aztán lassan feloldódott ez a gátlása, és kezdett beszélgetni a városban tartózkodó, más-más nemzetiségű – kínai, egyiptomi, svéd, francia – fiatalokkal.
– mondta, hozzátéve, hogy a nyelvleckék mellett sokat olvas angolul, filmet néz, levelezik és beszél.
Az idegen nyelvet 10–12 fős csoportban lehet eredményesen tanulni, ám 30–35 fős osztályközösségben nem – erősítette meg a nyelvtanár.
A romániai magyarok egy nagy előnyt élveznek a románokkal szemben, éspedig az, hogy az anyanyelvükön kívül már ismernek egy másik nyelvet. Bebizonyított tény ugyanis, hogy
az ember minél több nyelvet beszél, annál könnyebben tanul meg egy másikat.
Mivel a magyar egyedi, sajátos nyelv, semelyikhez sem hasonlít Európában, a román nyelvtudás nagy előnyt jelent az újlatin nyelvek – olasz, francia, spanyol stb. – vagy az angol, német elsajátításában.
Az adottsággal kapcsolatosan Szaló Réka úgy véli, elsősorban az anyanyelv alapos ismerete szükséges – annak lassú, alapos elsajátítása otthon a családban, az óvodában, sok mesével, mondókával, beszélgetéssel – ahhoz, hogy egy idegen nyelvet elsajátítsunk. Nem kell már óvodás korban angolórára járatni a kicsit, de ha mégis ragaszkodik a szülő ehhez, akkor a játékos módszer ajánlott.